Mi történt 1919 augusztus elseje után?
2012. június 28. Hozzászólás
Az MTI archivum segitségével megtudhatjuk mi történt 1919 augusztus elseje után.A forrás anyag:
Romsics Ignác: Magyarország története, 1920-1945 Részlet:A román hadseregtől elszenvedett katonai vereség és a Tanácsköztársaság belső gyengeségei miatt a Forradalmi Kormányzótanács 1919. augusztus 1-én lemondott. Helyébe egy mérsékelt szociáldemokrata vezetőkből álló kormány lépett. Ennek élén egy munkásból lett szociáldemokrata politikus, Peidl Gyula szakszervezeti vezető állt. Hivatalba lépésének másnapján, augusztus 2-án a Peidl-kormány elhatárolta magát a proletárdiktatúrától, és az 1918. november 16-án elfogadott köztársasági államformát állította vissza. A következő néhány napban a Tanácsköztársaság legtöbb fontos intézkedését hatálytalanították. A kormány politikai platformja a magántulajdon visszaállítása és a polgári demokratikus rendszerhez való visszatérés volt. Ennek azonban külső és belső feltételei egyaránt hiányoztak. A kormány gyengeségét jól mutatta, hogy augusztus 6-án este egy néhány fős ellenforradalmi csoport – az időközben már Budapestre is benyomult román katonaság egyik osztagának asszisztálása mellett – egyszerűen lemondatta, és kiutasította a miniszterelnökség épületéből.A magyar történelem egy gyászos időszaka volt.Nagyon fontos lett volna a magyar egység.Sajnos inkább idegeneket hívtak segítségül akik nem kedveztek a magyar népnek.Ez csak az én személyes véleményem,mely nem számít.Volt egy vezér aki kezébe vette a magyarok a ügyét.Ő megosztotta és megosztja a magyarokat.Ki volt ő? Vastag betű jelzi -tőlem-A szociáldemokrata Peidl–kormányt távozásra kényszerítő ellenforradalmi csoportot, Friedrich István mérnök és gyártulajdonos, az 1918-as Károlyi-kormány hadügyi államtitkára vezette. A Friedrich–kormány folytatta a proletárdiktatúra intézkedéseinek hatálytalanítását. 1919. augusztus 19-én emellett bevezették az ún. gyorsított bűnvádi eljárást, amelynek perrendtartásában a szocializálások és a rekvirálások lopásnak és rablásnak, a forradalmi törvényszékek halálos ítéletei pedig gyilkosságnak, illetve gyilkosságra való felbujtásnak minősültek. A fogházak és a börtönök így egy-két hét alatt megteltek elfogott forradalmárokkal, akikre általában hosszabb-rövidebb börtönbüntetés, mintegy 70 esetben pedig halál várt.
Részlet :
A gyors és erélyes intézkedések ellenére Friedrich nem tudta konszolidálni hatalmát. Ennek egyik legfontosabb oka az volt, hogy kormányának a szuverenitása csak igen korlátozott mértékben érvényesült. A Tiszántúl, a Duna-Tisza köze, Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl a román hadsereg felügyelete alatt állt. A Balatontól délre viszont a Szegedről és Ausztriából odavonuló fegyveres ellenforradalmi alakulatok, azaz a nemzeti hadsereg egységei gyakorolták a főhatalmat. Utóbbiak az ősz folyamán számos településen követtek el önkényes kivégzéseket, melyekkel példát akartak statuálni (fehérterror). Áldozataik száma valószínűleg meghaladta az ezret. Fővezérük, Horthy Miklós egyre inkább saját hatalmi ambíciókat táplált, és egyelőre senkinek sem akarta alárendelni magát.
Romsics Ignác írásából ezt tudjuk meg:
A nagyhatalmak olyan reprezentatív kormányt akartak Magyarországon, amelyre még csak árnyéka sem vetülhet a legitimizmusnak. 1919. októberben e célból küldték Budapestre George Russel Clerk prágai angol követet. Tárgyalásainak eredményeként 1919. november folyamán a román csapatok kivonultak a Dunántúlról, Budapestről és a Duna-Tisza közéről. Helyüket a nemzeti hadsereg alakulatai foglalták el. A fővárosba 1919. november 16-án vonultak be Horthy Miklóssal az élükön. Clerk tárgyalásainak másik eredményeként november 24-én új, koalíciós jellegű kormány alakult Huszár Károly tanító, keresztényszocialista politikus vezetésével.
A Huszár-kormány előtt álló feladatok közül a két legfontosabb Magyarország béketárgyalásokon való képviseletének a megszervezése és az alkotmányosság helyreállítása, azaz nemzetgyűlési választások rendezése és az államfő kérdésének a rendezése volt.
A békedelegáció összetételével és képviselendő álláspontjával 1919. december 29-én foglalkozott az új kormány. Elfogadták, hogy miközben az Apponyi Albert által vezetendő küldöttségnek elvileg ragaszkodnia kell Magyarország területi integritásához, aközben a wilsoni önrendelkezési elvekre hivatkozva gyakorlatilag népszavazást kell kérnie a vitatott területekre.
MTI/archívum
Sírhatunk,gyászolhatunk de a történelmet nem tudjuk megváltoztatni ‘
Névjegy valaki
