Mi történt a magyarok tragédiája után?
2012. június 28. Hozzászólás
Kedves Olvasó’ Lehet hogy nem az igaz magyar történelmet tanultam vagy ismerem.Trianont nagyapám úgy jellemezte,hogy a “magyarok tragédiája” volt.Nagyapám sokkal jobban ismerte ezt a korszakot.Miért? Mert 1901-ben született és 1985-ben halt meg.Tőle sok történetet hallottam.Nem volt sem Horthy ,sem a kommunisták támogatója.Egyszerűen csak magyar volt,aki tisztességgel élte le az életét.Napjainkban csak a jobboldali vagy szélsőjobboldali a magyar.Olyan történelem elméletek léteznek,melyeket nem értek vagy nem értek vele egyet.Romsics Ignác könyvét olvasva megtudhatjuk,hogy mi történt Trianon után.A mai napig egy nehezen gyógyuló seb.Az idő előre megy.Nem lehet visszafordítani.Mi történt?
A magyar békedelegáció 1920. január 5-én utazott el Párizsba. Nem sokkal ezután megkapta a békefeltételeket, amelyek igen súlyosak voltak. Legfőképpen az új, a magyar nyelvű központi területekbe is mélyen bevágó határok tűntek elfogadhatatlannak.
Az államforma ügyében a legtöbb parlamenti párt a királyság fenntartásának, illetőleg visszaállításának a híve volt. Mivel azonban a király személyét illetően megoszlott a közvélemény, s ugyanakkor IV. Károly visszatérését Magyarország trónjára a győztes nagyhatalmak ellenezték, szükségessé vált egy ideiglenes államfő megválasztása. 1920. március 1.-én így került sor Horthy Miklós altengernagy, a Monarchia flottája utolsó főparancsnokának kormányzóvá választására, aki élvezte a győztesek bizalmát és a Nemzeti Hadsereg fővezéreként rendelkezett az ország egyetlen ütőképes fegyveres ereje felett. Megválasztását ekkor még mindenki ideiglenes megoldásnak gondolta, s a politikusok arra készültek, hogy rövidesen végleges megoldást találnak a királykérdésre.
A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én került sor a versailles-i kastélykert Nagy Trianon nevű palotájában. Magyarország területe ezzel – Horvátországot nem számítva – 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságának száma pedig 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkent. A nemzetiségi lakosság mellett az ország határain kívülre került 3, 3 millió magyar is, akiknek mintegy fele összefüggő területeken, az új határok mentén élt. A történelmi Magyarország Trianonban eldöntött ilyen mértékű megcsonkítását a politikai elit és a közvélemény egyaránt mélyen igazságtalannak tartotta, s csak a kényszerítő körülmények hatására fogadta el. Népszavazásra vagy kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldásokra – amit a magyar békedelegáció szeretett volna elérni – nem nyílt mód. A trianoni területi döntések mellett súlyosak voltak a békeszerződés egyéb előírásai is. Az ország haderejének létszámát például 35 ezer főre korlátozta, tiltotta az általános hadkötelezettséget, korlátozta a fegyvergyártást és fegyvervásárlást, s végül jóvátétel fizetését írta elő az okozott háborús károkért. – Kiemelés tőlem ‘
Mindeközben a kormány folytatta az 1918-19-es forradalmak felelősei elleni megtorlásokat. 1920. május 18-án feloszlatták a szabadkőműves páholyokat; május 31-én pedig zár alá vették gróf Károlyi Mihály vagyonát, és megkezdték hazaárulási perének előkészítését. Június 10-én a Tanácsköztársaság támogatása miatt mintegy félszáz orvostanhallgatót minden hazai egyetemről kizártak. A megtorlások miatt a nemzetközi szállítómunkások szervezete június 20-án bojkottot kezdeményezett Magyarország ellen, amely augusztus 8-ig tartott.
A román csapatok kivonulásával, a trianoni békeszerződés aláírásával és a tiszántúli választások megtartásával elhárultak egy nagyobb tekintélynek örvendő, erősebb kormány megalakulásának az akadályai. Simonyi-Semadam értette az idők szavát: június 26-án, alig háromhavi kormányzás után minden vonakodás nélkül benyújtotta lemondását. Helyébe gróf Teleki Pál lépett, aki a proletárdiktatúra bukása, sőt bizonyos szempontból Károlyi Mihály lemondása óta az első olyan miniszterelnök volt, akinek nem pozíciója adott (ha adott) némi tekintélyt, de aki képes volt a miniszterelnöki állást személyes reputációjával erősíteni. A kormányzó 1920. július 19-én nevezte ki.
A Teleki-kormány hivatali ideje viszonylag rövid ideig, mindössze kilenc hónapig tartott. A kormány ennek ellenére igen kiterjedt törvény-előkészítő tevékenységet fejtett ki. Ennek köszönhető, hogy nemcsak az új rendszer kereteinek a kialakítása folytatódott miniszterelnöksége alatt, hanem már e keretek megszilárdulása, azaz a rezsim konszolidációja is elkezdődött.
A normális közállapotokhoz való visszatérést szolgálta a Nemzeti Hadsereghez tartozó és önkényeskedéseik miatt hírhedt tiszti különítmények feloszlatása és más szélsőjobboldali szervezetek működésének a felfüggesztése részben 1920 nyarának folyamán, részben 1920. november-decemberben. Az erős antiszemita hangulatot a szeptember 26-án életbe lépett ún. numerus clausus törvénnyel próbálta meg Teleki leszerelni, és részben kielégíteni. E törvény nyomán a felsőoktatásban tanuló izraelita vallású diákok aránya 8-11%-ra csökkent a háború előtti 30-34%-ról. Szeptember 29-én lépett érvénybe a botbüntetés, amely a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelmét célozta.
1920. december 7-én fogadta el a nemzetgyűlés a földreform-törvényt, amely Kisgazdapárt paraszti szárnyára jellemző demokratikus elképzelések s a nagy- és középbirtokosok konzervatív, vagyonvédő felfogása közötti kompromisszum jegyében született meg. A nagy- és középbirtok állománya így csak alig egy 1 millió kat. hold földdel lett kevesebb, s a több mint félmillió igényjogosult átlagosan csak 1, 7 kat. hold nagyságú törpebirtokban részesült. A nagybirtokrendszer tehát megmaradt, de a kistulajdonosok száma növekedett.
1920. december 24-én jelent meg a kormány amnesztiarendelete. A két forradalom elítéltjei közül ez azokra vonatkozott, akik nem voltak vezetők, és csak rövidebb börtönbüntetést kaptak. Az itthon maradt népbiztosokat és népbiztos-helyetteseket viszont december 28-án halálra vagy életfogytiglani fegyházra ítélték. A következő évben valamennyien a Szovjetunióba kerültek, amely magyar hadifogoly tisztekért cserélte ki őket.
Részletek Romsics Ignác: Magyarország története,1920-1945
Forrás : MTI/archivum
Névjegy valaki
