Veszélyes ételek a magyar konyhákban
2012. augusztus 6. Hozzászólás
Egy felmérés szerint az elmúlt egy évben a magyarok 14 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket, míg az előző évben ez az arány 13 százalék volt. Aggodalomra adhat okot ugyanakkor, hogy az előző évhez képest növekedett az egészségre veszélyes termékek fogyasztása. Bizonytalan forrásból származó élelmiszert 100-ból 5 magyar vásárolt.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az elmúlt három évhez hasonlóan 2012 júniusában is közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez. A testület jelentése szerint a hazai fogyasztók 9 százaléka vett többször is hamis terméket – ez 1 százalékos növekedést jelent az elmúlt évhez képest.
A lakóhely és az életkor jelentősen befolyásolja a vásárlási hajlandóságot. Amíg Budapesten a megkérdezettek 25 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis terméket, addig ugyanez az arány a községekben jóval alacsonyabb, 8 százalék. A fiatalok és a fiatal középkorúak 18 százaléka vett hamis árut, míg a 60 év felettiek körében az arány 4 százalék.
A termékek közül a hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, hiszen a magyarok 18 százaléka bármikor venne ilyet, míg 31 százalékunk talán vásárolna ilyet. Ez arány magasabb, mint 2010-ben.
Az eredményekből az is kitűnik, hogy a nem eredeti ruházati terméket nem is igazán tekintik hamisítványnak a fogyasztók, hiszen jó néhányan voltak, akik az általában megfogalmazott hamis terméktől elzárkóztak, a hamis ruházati termék iránt viszont nyitottak voltak.
Hamis illatszert a tavalyi évhez hasonlóan a megkérdezettek 9 százaléka vásárolna gondolkodás nélkül, míg 18 százalékuk elgondolkodna egy ilyen beszerzésen.
A válaszadók csaknem kétharmada szerint ugyanakkor egyértelműen jobb minőségű az eredeti, mint a hamis termék. Eközben az előző évi 12 százalékról 9 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítvány állja a versenyt hosszú távon az eredetivel szemben. Szintén a lakosság csaknem kétharmada van tisztában azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Emellett a válaszadók fele úgy gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Az emberek 58 százaléka gondolja úgy, hogy aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ám a tavalyi évhez képest jelentősen, 68-ról 56 százalékra csökkent azok aránya, akik szigorúbb büntetést szeretnének a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek. A válaszadók csaknem kétharmada ugyanakkor egyetért azzal az állítással, hogy a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözés bevételeit növelik.
Ijesztő: több a bizonytalan eredetű élelmiszer
Az előző évhez képest növekedett az egészségre veszélyes termékek fogyasztása. Bizonytalan forrásból származó élelmiszert a hazai lakosság 5 százaléka vásárolt, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Nőtt a hamis gyógyszert vásárlók aránya is.
Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára a HENT jelentése kapcsán elmondta, hogy aggasztónak tartja a hamis gyógyszerek és élelmiszerek piacának növekedését. “A gyógyszer esetében egyértelműen a megszorítások, a recesszió a hajtóerő, az élelmiszerek tekintetében viszont további kutatásokat igényelne, annak megállapítása, mit is gondol a fogyasztó hamisnak, bizonytalan eredetűnek.” mondta el a főtitkár, és hozzátette: “az élelmiszerbiztonság területén az utóbbi években igen komoly előrelépések történtek, ezek hatásait előbb-utóbb éreznünk kell majd. Szabályozási oldalon kiemelendő a másodlagos élelmiszerbiztonsági ellenőrzés, hatósági oldalon pedig a korábbi szervezeti struktúra átalakításával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megalapításával) új, erősebb kompetenciák jöttek létre.”
Magyarországon kimeríti az élelmiszerhamisítás fogalmát az, amikor átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, ha nem engedélyezett összetevőket alkalmaz (például tiltott színezék, tartósítószer használata; paprika vagy fűszerek rákkeltő festékkel történő színezése).
Hamisításnak minősül az eredetvédett termékek hamisítása (például pármai sonka, feta sajt), a nem biotermék biotermékként való forgalmazása, a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, a nem emberi fogyasztásra szánt hús forgalmazása emberi fogyasztásra, sőt, a metanol tartalmú szeszes ital gyártása, forgalmazása is.
Az egyik legkényesebb termék, a méz esetében a hamisítás azt jelenti, hogy a mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek) méznek nevezett terméket állítanak elő, forgalmaznak. Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok polcain is – például a hamis méztermékek.
Forrás: http://penzcentrum.hu
Névjegy valaki
