Interjú Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbival
2012. október 15. Hozzászólás
Riportot készitett az MTI Schweitzer Józseffel a közelgő 90. születésnapja alakalmából.A nyugalmazott rabbi beszélt az istenhitről , a vallásos életmódról és az életéről.A hangsúlyt a kölcsönös megértésre tette.Valóban példaértékű a nyugalmazott rabbi élete,mert a második világháború után nehéz volt a zsidóság helyzete minden téren.Elmondja a családja történetét ,valamint azt is hogyan lett főrabbi.Az interjú október 4-én készült.
MTI Fotó: Kallos Bea
A zsidóság az egyetemes társadalom része, és mindenkinek a maga hagyományai szerint kell megélnie a hitét, mert az istenhit és a vallásos életmód olyan lelkierőt ad, amelyet mással nem lehet pótolni – fogalmazott Schweitzer József.
Véleménye szerint a zsidóság öntudatának megélését elősegítheti, ha a közösség tagjai megtalálják a zsidó életformában, hitéleti ünnepekben, könyvekben, irodalomban, liturgiában és történelemben azt a szépséget, amely által erősödik a hitük. Az ilyen emberek templomba járók, közösségszeretők lesznek, és örömmel gondolnak arra, hogy ők a zsidó emberek közösségébe tartoznak. Ezt a mentalitást különösen a fiatalok körében fontos elérni – fogalmazott a nyugalmazott országos főrabbi.
Életére visszatekintve arról beszélt, hogy édesanyja korai halála után jogász édesapja és nagyszülei nevelték. Nagyapja, Hoffer Ármin Veszprém főrabbija volt, majd a budapesti rabbiképző intézet professzora lett.
Elmondta: Magyarország 1944-es német megszállása után volt, aki rendőrkézre adta, mert nem hordta az utcán a Dávid-csillagot, de akadt olyan is, aki ismeretlenül kenyérjegyet adott neki. Édesapját Újpestről hurcolták el, neki sikerült megszöknie egy nyilas felügyelet alatt álló századból, amelyet a náci német birodalomba akartak hajtani, majd a svájci követségre menekült, ahol úgynevezett védlevelet, Schutzpasst kapott.
A háború után újra megnyílt a rabbiképző. A zsidó gimnáziumok tanárai közül a holokauszt alatt sokakat meggyilkoltak, őket a rabbiképző felsőbb évfolyamaira járó hallgatókkal pótolták, így ő is tanított hébert a zsidó polgári iskolában, majd az általános iskolában és a gimnáziumban.
Utalt arra: közben megválasztották rabbinak, 1948-ban pedig főrabbinak Pécsett, ahol a mintegy ötezer zsidó hívőből 6-700 maradt meg a vészkorszak pusztításai miatt. Később a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában lett főrabbi, ahol nagyapja is szolgált, emellett pedig tanított a rabbiképző intézetben is. Scheiber Sándor professzor halála után 1985-ben az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának nevezték ki, és számos tudományos, rabbinikus nemzetközi konferencián vett részt. 1994 és 2000 között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének országos főrabbijaként is tevékenykedett.
Forrás: MTI
MTI Fotó: Kallos Bea
Névjegy valaki
