Bayer Zsoltot a bíróság felmentette,Tomcatot és Szabó Albertet nem a Btk. 269. § szerint.Hogyan hangzik a törvény ?
Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Forrás : hu.wikipedia.org
Bayer Zsolt
Bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség a Bayer Zsolt ellen közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést – közölte Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész csütörtökön az MTI-vel.
Bayer Zsolt ellen a Magyar Hírlap szombati számában megjelent, a szigethalmi késeléssel kapcsolatban született írása miatt érkezett feljelentés, az ügyészség azonban azt bűncselekmény hiányában elutasította.
A megbízott fővárosi főügyész közleményében emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) egy 1992-es állapította meg határozatában állapította meg azt a zsinórmértéket, amely a véleménynyilvánítás szabadságának és a közösség elleni izgatás bűntettének elhatárolására alkalmas. Az Ab-döntés alapján kialakult egy töretlen bírói gyakorlat, amely az ilyen bűncselekmények jogi megítélését mára egységessé tette – tette hozzá.
Ibolya Tibor felidézte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy 2003-as döntésében kifejtette: “nem a véleménynyilvánítás szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget”.
Az ügyészség minden olyan ügyben, amelyben e hármas követelmény megvalósul, megindította, megindítja a büntetőeljárást – írta a megbízott fővárosi főügyész. Ennek egyik friss példájaként említve meg azt az eljárást, amelyben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon Polgár Tamást közösség elleni izgatás bűntettében bűnösnek mondta ki. Ebben az ügyben a terhelt olyan konkrét kijelentést tett, amely a megkövetelt hármas elemet az ügyészség álláspontja és az első fokú bíróság döntése alapján is megvalósítja. A Tomcat néven ismert blogger, Polgár Tamás a vitatott bejegyzésben azt írta: “Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket!” Ez az a konkrét magatartási forma, amely a kialakult bírósági gyakorlat szerint a közösség elleni izgatás megállapításához szükséges – magyarázta Ibolya Tibor.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ügyészség korábban több ügyben megkísérelte tágítani a fenti gyakorlatot, ez azonban nem vezetett eredményre, hanem felmentő ítéletek születtek.
Az ügyészségnek mint büntetőügyekben eljáró állami szervnek, büntetőjogi kérdésekben kell állást foglalnia. Egyéb állásfoglalásra nem terjed ki a hatásköre – zárta közleményét a megbízott fővárosi főügyész.Forrás : MTI
Tomcat – Polgár Tamás
Közösség elleni izgatás miatt első fokon egy év két hónap, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság a Tomcat néven ismert bloggert, Polgár Tamást – közölte a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) blogbejegyzésében.
A bloggert egy 2009-es bejegyzése miatt jelentette fel több szervezet, köztük az MHB.
A Helsinki Figyelő blogon olvasható beszámoló szerint Tomcat a bejegyzésében “erőszak tételére, bántalmazásra uszítanak”, “ez lépi túl a küszöböt, ez után reális a lehetőség, hogy a cikket olvasva ilyen bűncselekmény elkövetésre kerüljön”. Tomcat a vitatott bejegyzésben azt írta: “Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket!”
Az üggyel összefüggésben Fazekas Géza ügyészségi szóvivő az MTI-nek azt mondta: ahogy arra a Központi Nyomozó Főügyészség szerdai, Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő elleni feljelentés elutasításáról szóló sajtóközleménye is utalt, az Alkotmánybíróság és a perbíróságok következetes jogértelmezési gyakorlatának lényege szerint gyűlöletre uszítás – mint a közösség elleni izgatás legfontosabb tényállási eleme – akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával konkrét erőszakos cselekményre szólít fel.
Az ügyészség ezen jogértelmezés miatt több ügyben eredménytelenül emelt vádat, a bíróságok a fenti értelmezés alapján felmentették a terhelteket.
A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség Polgár Tamás ellen közösség elleni izgatás bűntette miatt emelt vádja nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán első fokon, nem jogerősen marasztaló ítéletet hozott.
Fazekas Géza szerint nincs ugyanakkor ellentmondás a Központi Nyomozó Főügyészség határozatában is hivatkozott következetes bírói gyakorlat és a Polgár Tamás elleni vádemelés, valamint az elsőfokú elmarasztaló ítélet között.
A Polgár Tamás elleni közösség elleni izgatás bűntette miatti ügyészségi vádemelés és az annak nyomán meghozott első fokú ítélet éppen arra utal, hogy az ügyészség és a bíróság olyannak ítélte meg a terhelt magatartását, amely révén kialakult a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos cselekedetbe torkollanak – mutatott rá.
Polgár Tamás – a vádiratban és az ítéletben rögzített tényállás szerint – a magyarországi cigányság mint etnikai csoport elleni konkrét erőszakra hívott fel.
Fazekas Géza szerint mindez tehát arra utal, hogy az ügyészség és a bíróság minden esetben megvizsgálja, hogy az adott magatartás, kijelentés kapcsán megállapítható-e a gyűlöletre uszítás, tehát, hogy az elkövető a magatartásával konkrét erőszakos cselekményre szólított-e fel.Forrás : MTI
Szabó Albert
Az MNSZ 1996. október 23-i demonstrációján a budapesti Szabadság téren mondott beszédében Szabó nyíltan a zsidóság elleni gyűlöletre uszított, melyért 1997-ben három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Forrás : hu.wikipedia.org
