Máris növekszik a Szulejmán rajongótábora

A 3. heti statisztika azt mutatja,hogy Szulejmán tovább hódit és az RTL Klub.Szulejmánt 1 .122.396 néző nézte.Az RTL Klub hegemóniája tovább tart.Teljes elemzés és lista: 

 

Ennyi különbség volt mindössze a 3. héten a két korosztály nézettségi listájának élmezőnye között, azaz a teljes lakosság a szerdai RTL Híradót röpítette a lista élére (1 millió 610 ezer néző), megelőzve a hétfői Barátok köztöt (1 millió 574 ezer néző) és Fókuszt (1 millió 523 ezer néző), valamint a Cobra 11 (1 millió 430 ezer néző) évadzáró epizódját, a fiatalok viszont inkább a Berényi András halála okozta bonyodalmakra voltak kíváncsiak továbbra is a Barátok köztben (623 ezer néző), így a Híradó 528 ezer nézővel a Fókusz és a Cobra 11 után csak a negyedik helyre került. Az ötödik helyen is azonos műsor szerepel mindkét korosztályban, A kód, melyet a fiatalok közül 465 ezren, a teljes lakosságból pedig 1 millió 363 ezren láttak. Csupa RTL-es műsor áll tehát az élmezőnyben megint, s úgy tűnik, a fiatalok és a teljes lakosság ízlésében sem volt ezúttal túl nagy különbség.

18-49-es korosztály, 3. hét

A 18-49-es korosztály top 10-es listájába bekerült továbbá három film is, melyből kettő az RTL Klubon ment – A fantasztikus négyes a hatodik, Az istenek a fejükre estek a nyolcadik helyen végzett –, egy mozi pedig a TV2-n volt látható, az Indiana Jones-sorozat harmadik darabja, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, mely végül a hetedik helyen zárt 460 ezer nézővel, a TV2 legsikeresebb műsoraként a héten. A Voice ezúttal sem tudott javítani, az utolsó előtti adást 396 ezren követték figyelemmel, melynek eredménye egy 13. helyezés. Ennél többen nézték a Családi titkokat (403 ezer néző) ugyancsak a TV2-n, ami így egy hellyel megelőzte a tehetségkutatót, a TV2 dokureality-jének azonban nem sikerült befognia az RTL Klub hasonló produkcióját, a 409 ezres nézőszámával végül a 11. helyen végző A gyanú árnyébkábant. Bekerült viszont az első tízbe az RTL Klub új török sorozata, a Szulejmán, mely legutóbb csak a 16. volt, most viszont 17 ezerrel több fiatalt ültetve a tévékészülékek elé sokat javított, és végül a kilencedik helyen zárta hetet (418 ezer néző).

Teljes lakosság, 3. hét

A teljes lakosság listáján az első tízből három helyet is megkaparintott magának a TV2: 6. Tények (1 millió 308 ezer néző), 8. Napló (1 millió 117 ezer néző), 10. Családi titkok (1 millió 121 ezer néző), és a következő tízben is több TV2-es műsor találunk, többek közt a Jóban Rosszbant (13. helyezés), a tizennegyedik helyen végző és 1 millió alatti nézőszámot produkáló Voice-t és a nemrég indult, ugyancsak magyar sorozatot, a Bűnök és szerelmeket. A legnézettebb külföldi sorozat a TV2-n a tizenkilencedik helyen végző NCIS – Tengerészeti helyszínelők volt, mely 762 ezer nézőt érdekelt, pár százezerrel tehát kevesebbet, mint a csatorna saját gyártású sorozatai. Hiába, a magyarnak a magyar sorozat fekszik igazán! De úgy tűnik, hogy a jóval a honfoglalás előttre viszonyúló, majd a hódoltsággal folytatódó magyar-török kapcsolatok sem múltak el nyomtalanul hazánkban, a Szulejmánt ugyanis egyre többen nézik, bár még csak két részen vagyunk túl. Az RTL Klub szerda főműsoridőben vetített török sorozatát 1 millió 122 ezren látták és a kilencedik helyen végzett, tehát a Szulejmán ebben a korosztályban is javítani tudott az előző héthez képest, amikor is 1 millió 8 ezer nézővel a tizenkettedik helyen fejezte be a hetet.

S ha már a főműsoridőnél tartunk, nézzük is, hogyan alakult a fiatalok főműsoridős nézettsége a 3. héten! Az RTL Klub ezúttal is nyert, igaz, nem kiugró eredménnyel, 22,7%-kal, a TV2-nek 18,5%-ot sikerült szereznie az egyaránt 5-5%-ot szerző M1 és Cool TV előtt. A Film+ 4,5%-kal, a Viasat3 pedig 4,1%-kal végzett a hatos listánk legvégén.
Forrás : est.hu

 

A kormány és a HÖOK közötti megállapodás meddig érvényes ?

A kormány és a HÖOK között megállapodás jött létre. Ezt írja az MTI :

 Részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétfőn Budapesten. Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak.

A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.
A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet – olvasható az aláírt dokumentumban.
A megállapodás szerint a felek tudomásul veszik, hogy az Országgyűlés eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, így a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ.
A felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források. Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki.
A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer – tekinti át.
Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felsőoktatás az elmúlt 20 év folyamatainak eredményeképpen, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség – mutatott rá.
Az intézmények pénzügyi helyzetének áttekintését hangsúlyozva megemlítette, van olyan egyetem, amelyik azt jelentette, hogy az elmúlt év végén 2,5 milliárdos megtakarítása volt. Az intézmény nevét ugyanakkor a tárca vezetője egyelőre nem kívánta elárulni.
Hozzátette: egyetértés volt abban, hogy ez egy ideiglenes megállapodás, azaz erre az évre szól. Fenntartják a jogot, hogy jövő évben változtassanak – jegyezte meg.
Szintén azonosak voltak az álláspontok azt illetően, hogy a felsőoktatási forrásokat növelni kell, és mint mondta, a korábban említett 23-25 milliárd forintra vonatkozó ígéretüket továbbra is fenntartják.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hangsúlyozta: részmegállapodást írtak alá, amely a felvételi előtt álló diákok érdekében született. Kiemelte: az egyezség alapján idén nincs egyetlen olyan szak sem, ahol csak tandíjas képzés lenne.
A meghatározott pontszámok magasak, ugyanakkor ha kiderül, hogy túl magasak, akkor a miniszter a megállapodás alapján korrekciót hajt végre. Kitért arra is, hogy a munka jelentős része még most következik. Tematizálták azokat a kérdéseket, amelyekben változások várhatók, ezek részleteit közösen dolgozzák majd ki.
Arról, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) részvétele miként alakul az egyeztetéseken, a miniszter kifejtette: a megbeszéléseket a hallgatók megválasztott képviselőivel, az oktatók, professzorok képviselőivel és a gazdaság szereplőivel kívánják lefolytatni. Tudják, hogy “más szereplők is vannak a pályán”, és tudomásul veszik, hogy a hallgatói önkormányzatok közvetítsék más civil szervezetek kéréseit, követeléseit, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos egyeztetéseken olyan szereplők legyenek jelen, akiknek mandátumuk van, és megválasztott szervezetek. A hallgatói önkormányzatokat a felsőoktatási törvény is a hallgatói érdekképviselet megjelenítőiként rögzíti – jegyezte meg.
Nagy Dávid hozzátette: azon az állásponton vannak, hogy a lehető legszélesebb kört kell bevonni az egyeztetésekbe, azokat a szervezeteket, amelyek ennek ellenére sem kapnak meghívást a kerekasztalra, a jövőben is tájékoztatják majd.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben a HaHa februárban demonstrációt szervez, azon részt vesznek-e, megerősítette korábbi álláspontjukat: amíg a tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak, nem szerveznek megmozdulásokat, ugyanakkor az együttműködés nemcsak az egyeztetésekre terjedhet ki, hanem adott esetben a véleménynyilvánítás megszervezésére is.
Az esetleges megmozdulásokról a miniszter azt mondta: a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított, utcai megmozdulások törvényes formájában is. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy van-e olyan nyomós ok, amely miatt  utcára akar menni – fogalmazott.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke részmegállapodást írnak alá a felsőoktatásról Budapesten, a minisztérium épületében 2013. január 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Szinte alig írták alá a megállapodást , máris sokan kételkednek a kormány jó szándékában.A HaHa már bejelentette,hogy nem fogadja el ezt a megállapodást.A hvg.hu szerint a kormány csak blöffölt . A Hallgatói Hálózat szervezkedik ismét,mert a ponthatárokat magasnak tartja. Ha a kormány nem tartja be a szavát ismét az utcára mennek a diákok február 11-e után?Ezt írják:

Bár a kormányzati sikerpropaganda és a HÖOK által január 21-én aláírt megállapodás alapján úgy tűnhet, hogy megoldódtak a fiatalok felsőoktatással kapcsolatos problémái, ez koránt sincs így. A diákok soha nem látott méretű megmozdulásai elérték, hogy minden szakon legyenek állami helyek, a kormány nem tudta bevezetni a tandíjat! A tiltakozások sikere megmutatta, hogy érdemes kiállnunk magunkért! Azonban a január 21-én kötött megállapodás ponthatárai a tanulni vágyó, de nem elitiskolába járó többség számára lehetetlenné teszik a bekerülést a 16 legnépszerűbb szakra.

Forrás : facebook.com

Padlóra küldték Friderikusz Sándort a Legyen Ön is Milliomos kvízműsorban

Ritka pillanatnak voltak a tanúi hétfőn a Legyen Ön is Milliomos című kvízműsor nézői.A műsorvezető Friderikusz Sándort padlóra küldte Pavlicsek Zsolt 8 diplomás hittan tanár és harcművész.Miért?Az esetről ezt írja az RTL II.hu :

Judit után a 8 diplomás hittan tanár, Pavlicsek Zsolt vehette birtokába a játékos széket. Zsolt a teológián kívül a harcművészetekben is jártas és bemutatott is egy kis önvédelmi órát a Milliomos nézőinek. Zsolt a 200.000 forintos kérdésre rossz választ adott, így 100.000 forinttal távozott a stúdióból.Forrás : rtl2.hu

Részletesen leírja az esetet fotókkal együtt a Femina.Kattintson a femina.hu-ra ‘

Hasan Gercek: A Szulejmánról török szemmel – videó

Hasan Gercek: A Szulejmánról török szemmel- exkluzív riport

Orbán Viktor vissza kéri a jutalmakat! És “aki nem lép egyszerre”?

Meglepő körlevelet olvashatunk a Blikk oldalán,melyet Kubatov Gábor és Kocsis Máté irt . A lényege az,hogy minden Fideszes polgármester aki jutalmat vett fel, fizesse vissza vagy fordítsa jótékony célra.Ennek nem nagyon örvendenek a Fideszes polgármesterek,de pártfegyelem megköveteli.A körlevél eredményeként már több polgármester visszafizette vagy jótékony célra adományozta a felvett jutalékot.Orbán Viktor vissza kéri a jutalmat,mert a tisztelt polgármesterek nagy összegű jutalmat vettek fel,mely rossz fényt vet a Fideszre. Az utolsó nap január 24-e.Vajon mindegyik Fideszes polgármester teljesíti  Orbán Viktor kérését? És “aki nem lép egyszerre” azoknak mi lesz a sorsa?

A körlevelet olvashatja a blikk.hu-n

Forrás : nepszava.com

Öregségi nyugdíj: kinek mikor jár?

Nagyon sok magyart érint az öregségi nyugdíj kérdése.Az Adózóna honlapon választ kaphatnak a kérdéseikre.Írjanak a szakembereknek,mert ők jól ismerik a magyarországi jogszabályokat .legjobb ha előfizetnek a lapra,mert elolvashatják a teljes cikket.Kattintsanak az adozona.hu-ra ‘

Jimmy Rádió éjjel-nappal

Zámbó Jimmy rajongók örömére a Király összes száma hallgatható éjjel nappal.A nap 24 órában hallgatható Jimmy dalai a Mercy Rádió segítségével.Jimmy népszerűsége alig csökkent.A rajongói nem felejtik el Zámbó Jimmyt.A Jimmy Rádió hiánypótló,mert alig lehet hallani Zámbó Jimmy dalait a rádiókban.Jó szórakozást ‘

Kattintson a Jimmy radió-ra ‘

Jimmy Rádió a Facebook-on’

Zámbó Jimmyről olvashat a Zámbo Jimmy oldalon

Miért tapsolták meg Alföldi Róbertet Debrecenben?

Furcsa és pikáns esemény volt Debrecen.A Nemzeti Színház távozó igazgatóját tapsolták meg a Nemzeti Színház következő igazgatója Vidnyánszky Attila városának közönsége.Furcsa,hogy Debrecen közönsége így kinyilvánítja a szimpátiáját Alföldi Róbert irányába.Pikáns,mert Debreceni Színház igazgatójának a fellegvára Debrecen és ilyen esemény előfordulhat. De Alföldi Róbert nem élt vissza és nem használta ki ezt a helyzetet,hanem remek színészi alakítással feloldotta a feszültséget.Vajon ez a sikerének ez a titka?Alföldi Róbert mint tárlatvezető a debreceniek figyelmébe ajánlott 106 festményt az Alkony című tárlaton.Serban Savu festményéről a következőket mondta Alföldi Róbert:

– Ez a panelvilág számunkra nagyon ismerős, ugye? Nézzék ezt a kelet-európai betonszürkét, ezt mi nagyon értjük… Nézzék ezt a két öreget itt, ahogyan állnak szegénykék egymással szemben. Abban a testhelyzetben benne van ötven év házasság. Mennyire más tapasztalat a Serban Savué, mint Eisenmané! Azok ott Nyugat-Európában színesben buliznak, nézzék a színeit, mi viszont itt, a poros bádogtetők alatt. Vagy nézzék ezt a kutyát, milyen hihetetlen professzionális! Pedig öt folt az egész, nem több.

Teljes cikk : nol.hu

Nicole Eisenman Bányászat című képe: „azok ott Nyugat-Európában színesben buliznak”
Konyhás István

Európai Parlament : Jobbik Magyarország szégyene?

Szégyennek nevezte kedd este, az Európai Parlamentben tartott holokauszt-emléknapon Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata elnöke, hogy az Európai Unió egyik tagállamának egyik szabadon választott képviselője a zsidók összeírását szorgalmazta.

Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus vezetője arról beszélt, hogy több országban is egyre több az antiszemita incidens. Magyarországot is kiemelte: egy 2012-es felmérésre hivatkozva azt állította, hogy 63 százalékkal emelkedett az ilyen esetek száma.
“Sem figyelmen kívül hagyni, sem elfogadni nem tudjuk az olyan pártokat, mint a Jobbik, amely Budapesten a zsidók összeírását sürgette” – fogalmazott a moszkvai születésű zsidó vezető. A görög Arany Hajnal pártról is beszélt, amely az athéni törvényhozás helyeinek hat százalékát birtokolja, és azt állítja, hogy a második világháborúban harmincadannyi zsidó embert gyilkoltak meg, mint ahány a nürnbergi nemzetközi törvényszék megállapításában szerepel.
Kantor a soát a zsidóság és Európa történelmének mélypontjaként említette, és felidézte azt a mondást, miszerint ahhoz, hogy a gonosz győzedelmeskedjen, csak annyi kell, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit. Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke szerint Európa a második világháborút megelőző időszakban nem vette észre a gyűlölet és a szélsőségesség szelét, és ezért hatmillió zsidó az életével, Európa pedig a második világháború öldöklésében meghalt emberek életével fizetett. Moshe Kantor hangsúlyozta: “nem hunyhatunk szemet, mert újra erősödik az antiszemitizmus”.
Martin Schulz, az EP elnöke beszéde elején kijelentette, hogy Európában igenis van antiszemitizmus. Van olyan szabadon választott képviselő az Európai Unió egyik tagállamában, aki a zsidók összeírását sürgeti – utalt a német politikus Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő kijelentésére. (Tavaly novemberben a parlamentben Gyöngyösi annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.)
“Ez szégyen Európában!” – mondta Martin Schulz, és szavait a megemlékezés résztvevői tapssal fogadtak.
Az EP elnöke úgy vélekedett, hogy az európai, határok fölött álló intézmények feladata nemcsak a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés, hanem a kölcsönös kontroll is annak megakadályozására, hogy “az európai közösség egyik tagja ellenőrizetlenül elsodródjon egy veszélyes irányba”.
“A holokauszt megmutatta, milyen mélyre süllyedhet az ember. A gonosz mindennap, minden percben létezik, ezért elővigyázatosnak és ébernek kell lennünk minden percben” – fogalmazott Schulz. Kijelentette, hogy a diktatúrának el kell tűnnie Európából, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a diktatúra mindig ott kezdődik, ahol nem szavatolják az egyén demokratikus jogait.
A német EP-elnök szerint a holokausztra nemcsak ezen a napon kell emlékezni, hanem mindig, folyamatosan. Készen kell állni a harcra a szabadságért, a demokráciáért, a méltóságért, bátornak kell lenni, ahogyan Raoul Wallenberg is bátor volt – hangoztatta Schulz. Hozzátette: bátornak lenni nagyon nehéz, “nem vagyunk mindannyian hősök, és senki sem ítélheti el azokat, akiknek nincs erejük bátornak lenni”.
A szocialista politikus annak a véleményének adott hangot, hogy aki erős, vezető, választott tisztségviselő, közszereplő, annak bátornak kell lennie, hogy kiálljon bárhol és bármikor, ha felüti a fejét a rasszizmus vagy az antiszemitizmus, és ki kell mondania, hogy “amíg én itt vagyok, addig senkit sem fognak a nemzetisége, származása, vallása, etnikai hovatartozása vagy politikai nézetei miatt megalázni”. Az EP elnöke rámutatott, hogy az uniós parlamentnek is van olyan képviselője, aki Auschwitzot jelentéktelen történelmi részletkérdésnek tartja, és legszívesebben az épület falain kívül látná azt az embert, aki ugyanakkor a testület szabadon választott tagja.
Az Európai Bizottságot Maros Sefcovic, a brüsszeli testület alelnöke képviselte a megemlékezésen. Azt mondta: nincs az emberi történelemnek zordabb fejezete, mint a soá, és nincs az emberiség történetében szörnyűbb dolog, ami az emberi kegyetlenségre emlékeztetne, mint Auschwitz gázkamrái.
A szörnyűségek a szlovák biztos szerint azt is megmutatták, hogy egy-egy ember is képes lehet változtatni az eseményeken, Raoul Wallenberg svéd diplomata például több tízezer magyar zsidó életét mentette meg.
“Meg lehet bocsátani, de elfelejteni nem (…) Emlékeznünk kell, mert a holokausztot, az emberi történelem legmélyebb pontját sosem szabad elfelejteni, mert biztosítani kell, hogy annak a kornak a szörnyűségei ne kísérthessenek minket újra” – zárta beszédét.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország igazságügyi minisztere, Alan Shatter végtelen gonoszságnak nevezte a soát. “Erkölcsi imperatívusz, hogy megtagadjuk azokat, akik veszélyes előítéleteket szítanak” – fogalmazott. Szerinte a második világháború idején és az azt megelőző időszakban a gyűlölet szavai tömegpusztító fegyverekké válhattak, mert az emberek magukra csukták az ajtót és hallgattak.

Forrás : MTI