A volt miniszterelnök július 5-én töltötte volna be 81. életévét. A kormány, számos politikai párt és a német külügyminiszter is részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának.
Elhunyt Horn Gyula volt miniszterelnök – tájékoztatta a kormány az MTI-t.
A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya az MTI-vel közölte: Horn Gyula hosszan tartó, súlyos betegséget követően, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (a budapesti Honvédkórházban) hunyt el szerdán.
Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. A politikus 2007. szeptember 16-án került a Honvédkórházba súlyos betegséggel. Korábbi közlések szerint a kórházban VIP-teremben feküdt, állapotáról pedig teljes hírzárlatot rendeltek el a család kérésére. Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ünnepségen jelent meg a nyilvánosság előtt.
A kormány részvétét fejezte ki
A kormány részvétét fejezte ki Horn Gyula családjának. Közölték: “a kormány megrendüléssel értesült arról, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke.
A Fidesz is részvétét nyilvánította
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja részvétét fejezi ki Horn Gyula családjának, valamint az MSZP vezetőinek és tagjainak, hiszen Horn Gyula nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége is volt – közölte a Fidesz-frakció szerdán az MTI-vel.
Mesterházy: A rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el Európa
Mesterházy Attila szerint a modern magyar baloldal legmeghatározóbb elnökét, Magyarország egyik legsikeresebb miniszterelnökét, Európa pedig a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el. Az MSZP elnöke Facebook-oldalán szerdán közölte, hogy mély fájdalommal értesült Horn Gyula haláláról. Közölte: az MSZP minden tagja és támogatója nevében ezúton is őszinte együttérzésemet fejezi ki a családnak. A modern magyar baloldal legmeghatározóbb elnökét, Magyarország egyik legsikeresebb miniszterelnökét, Európa pedig a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el – írta.
Gyurcsány: Nagy ember ment el
A legellentmondásosabbnak és a legtehetségesebbnek nevezte a szerdán elhunyt Horn Gyulát Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. A volt szocialista miniszterelnök Facebook-oldalán azt írta, hogy nagyon sokra tartotta Horn Gyulát. “Nagy ember ment el. Olyan, aki őszinte hittel állt a barikád mindkét oldalán” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A KDNP részvétét fejezte ki
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megrendüléssel értesült Horn Gyula volt miniszterelnök haláláról – közölte a párt szerdán az MTI-vel. A párt részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak, és osztozik a szocialista politikust gyászolók fájdalmában – írták.
A családdal egyeztet az illetékes temetési bizottság
Horn Gyula temetéséről a család kívánságai szerint intézkedik az illetékes temetési bizottság – nyilatkozta szerdán az MTI érdeklődésére a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke. Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hogy már beszélt Horn Gyula lányával, akivel később találkozik, hogy egyeztessék a kegyeleti eljárás részleteit.
1995. március 13. Horn Gyula miniszterelnök a Parlament plenáris ülésén MTI Fotó: Kovács Attila
LMP: a korszak egyik legjelentősebb személyisége volt
Horn Gyula a rendszerváltozás utáni Magyarország egyik legjelentősebb személyisége volt, és a korszak azon kevés politikusai közé tartozik, akiknek a neve vélhetően megmarad a magyar történelemben – reagált a volt miniszterelnök halálhírére Schiffer András. Az LMP társelnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az egykori kormányfő politikafelfogásával és a rendszerváltozás előtti Magyarországhoz való politikai viszonyával nem tudott azonosulni. Azt viszont el kell ismerni – tette hozzá -, hogy Horn Gyula olyan vezető és miniszterelnök volt, aki kellő alázattal tudott viseltetni az egyszerű emberek iránt.
Bajnai: Egy államférfit és egy jó embert veszített el az ország
Horn Gyula halálával Magyarország és Európa egy igazi államférfit veszített el – írta Bajnai Gordon volt kormányfő az MTI-nek küldött szerdai közleményében. Az Együtt-PM választási szövetség vezetője hozzátette: Magyarország egy jó emberrel lett kevesebb. Horn Gyula olyan politikus volt, aki formálta és alakította a kort, amelyben élt.
Az MSZP saját halottjaként búcsúzik a volt kormányfőtől
Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető az MTI-nek küldött közleményében azt írta: “mindig emlékezni fogunk Horn Gyulára, aki a mélyről jött ember kivételes érzékével ismerte a hétköznapi sorsokat, példás bátorsággal és odaadással tudott megküzdeni a lehetetlennek tűnő kihívásokkal”. A szocialista párt elnöke pártja nevében közölte: mély megrendüléssel értesültek az MSZP egyik alapítójának, máig meghatározó elnökének, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökének haláláról. “Osztozunk a család gyászában nemcsak párttagjaink, hazai tisztelői, hanem a nemzetközi baloldali értékközösség nevében is” – olvasható közleményében.
Westerwelle: Egy nagy európai ment el
Horn Gyula nagy európai volt, akinek külügyminiszterként véghezvitt bátor tetteit a németek soha nem felejtik el – reagált Horn Gyula halálhírére a német külügyminiszter. Guido Westerwelle felidézte: Horn Gyula 1989 augusztusában külügyminiszterként “szó szerint szétvágta az Európát 40 évig megosztó vasfüggönyt”, amikor pedig nem sokkal később bejelentette, hogy Magyarország engedélyezi a volt NDK több ezer polgárának a kiutazást Nyugatra, “végérvényesen bebiztosította a helyét a történelemkönyvekben”.
Göncz Árpád is részvétet nyilvánított
Göncz Árpád és felesége is kifejezte részvétét Horn Gyula volt miniszterelnök halála miatt - tájékoztatta a volt köztársasági elnök titkárságának vezetője szerdán este az MTI-t. Gulyás Árpád nagykövet közleménye szerint Göncz Árpád és felesége részvétnyilvánítást küldtek Horn Gyula családjának a néhai miniszterelnök elhunyta alkalmából.
Horn Gyula 1994 és 1998 között volt miniszterelnök
A politikus 1932. július 5-én született Budapesten.
1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát, 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet. 1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként. 1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban.
A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. Bulgáriai, jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett. 1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgozott. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987-88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is.
A nyolcvanas évek végétől az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon, a külkapcsolatokról vallott és külföldi tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélésein meg is fogalmazott nézetei nyomán az a vélemény alakult ki róla, hogy felkészült, felvilágosult gyakorlati szakember. 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, nevéhez fűződött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.
1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A határ október 7-ig állt nyitva. A döntés bejelentésekor mintegy hatvanezer keletnémet volt Magyarországon. Ez a határnyitás jelentős lépésnek bizonyult később a német újraegyesítés folyamatában. Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozás kérdését.
MTI Fotó: Kovács Attila
1954-56 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985-89-ig az MSZMP KB, 1988-89-ig az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként is tevékenykedett. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak. 1989 októberétől tagja az MSZP Országos Elnökségének, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban, betegsége miatt, nem vett részt a parlament munkájában. 1990 májusától 1993. januári lemondásáig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is ellátta.
1994. július 15-én – mint a választásokon győztes párt vezetőjét – az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Az ő kormánya fogadta el és hajtotta végre a gazdaság szanálása érdekében az akkori pénzügyminiszterről elnevezett Bokros-csomagot, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. Az ellenzék akkor is, később is azzal bírálta a csomagot, hogy a magyar társadalomnak indokolatlanul magas árat kellett fizetnie a gazdasági korrekcióért. 1998-ban az MSZP elvesztette a országgyűlési választásokat, ő az országos lista vezetőjeként szerzett ismét országgyűlési mandátumot. A választási vereséget követően 1998 szeptemberében, az MSZP VI. kongresszusán lemondott pártelnöki tisztéről.
1990-1995 között, öt éven át volt tagja a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) Igazgató Tanácsának. 1996-tól 2003-ig a Szocialista Internacionálé alelnökeként tevékenykedett. A szocialista párt éléről való távozása nem jelentette azt, hogy visszavonult volna a belpolitikából. Pártfórumok rendszeres előadója volt országszerte és volt miniszterelnökként is gyakorta hallatta véleményét a magyar belpolitikai helyzetről. Medgyessy Péter miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki őt. A 2004-es európai parlamenti választások során az MSZP listájának 2. helyén szerepelt, de már a szavazást megelőzően bejelentette, hogy magát a képviselőséget nem vállalja.
Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott. Külpolitikai munkásságának elismeréseként 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, s szintén 1990-ben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A német újraegyesítés elősegítéséért 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn városa a német szabadkőművesek humanitárius nagydíját adományozta számára. A német ARD televízió 26. Arany Európa-díjainak 1994. végi átadásán politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. 1995-ben Kassel városában a Prizma polgári díjat vehette át a német egység megteremtése érdekében vállalt szolgálataiért.
Munkásságát számos további díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal tüntették ki a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Ugyanebben az évben megkapta a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést.
Forrás : hirado.hu
