Az Adele élete kapta az Arany Pálmát

A tunéziai-francia Abdellatif Kechiche La vie d’Adele (Adele élete) című filmjének ítélte vasárnap este a Steven Spielberg vezette zsűri az Arany Pálmát a 66. cannes-i filmfesztiválon.

A háromórás francia alkotás, amely szombat este elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját is, két nő szenvedélyes szerelmi viszonyának története.

A zsűrielnök a fődíjat a rendezőnek és a két főszerepet alakító színésznőknek, Adele Exarchopoulosnak és Léa Seydoux-nak közösen adta át, akik könnyek között köszönték meg az elismerést. A közönség hosszú ovációval ünnepelte az alkotógárdát.

A Julie Maroh Le bleu est une couleur chaude (A kék egy meleg szín) című képregénye alapján készült filmben a rendező a filmvásznon ritkán látható módon, konkrét képekkel egyszerre mutatja meg a testi vágyak és az érzéki szerelem kialakulását. A film eredetisége abban rejlik, hogy teljes természetességgel mutat meg egy női homoszexuális viszonyt, s nem annak másságára, hanem a szerelem egyetemes jellegére koncentrál.

Lea Seydoux szinésznő, Abdellatif Kechiche rendező, valamint Adele Exarchopoulos színésznő az Arany pálma díjátadóján. EPA/GUILLAUME HORCAJUELO

A zsűri Nagydíját a Coen testvéreknek az amerikai folkzene hajnaláról szóló Inside Llewyn Davis című zenés filmje kapta. Joel és Ethan Coen nosztalgikus és abszurd humorral teli filmje egy tehetséges és kompromisszumokra nem hajlandó, de az életben “lúzernek” bizonyuló képzeletbeli folkzenészről szól. A történet 1961-ben, a folkzene hajnalán, Bob Dylan és a későbbi világsztárok feltűnése előtt játszódik a New York-i Greenwich Village-ben.

Ethan Coen és Joel Coen – MTI/AP/Invision/Joel Ryan 

A legjobb rendezés díját a mexikói Amat Escalante vehette át a mexikói kábítószer-kereskedők világáról szóló, Heli című alkotásáért.

Tovább a hirado.hu-n

105 éves Ida Pollock , a világ legidősebb romantikus regény írónője

105 éves Ida Pollock ,a ki összesen eddig 124 regényt irt.Az első regényét 14 évesen írta.1930-as években vált írónővé.Nagyon sok novellát irt álnéven.

Ida Pollock.  Forrás : ujasz.hu

Regényei tele vannak romantikával ,kalanddal, szerelemmel,könnyfakasztó édesbús vallomásokkal.Most irja a 124-ik regényét,mely nem lesz az utolső,mert kb. egy regényt hat hét alatt ir meg .Férje Hugh Pollock (Winston Churchill szövegeinek szerkesztője volt), 82 évesen hagyta magára 1971-ben.Ida Pollock április 12-én töltötte be 105. évét.

A Tánc Világnapján táncoljunk

A mai digitális korban, a mozdulatok milliónyi formát öltenek. Lenyűgöző. De a képi ábrázolások sohasem helyettesíthetik a táncot, mert a képekből hiányzik a lélek. A tánc, az élet ünneplése. Gyere, kapcsold ki a TV-t, kapcsold ki a számítógépet, és táncolj velünk!
Fejezd ki önmagad ezen az isteni és méltóságteljes eszközön keresztül, ami a testünk! Gyere táncolj, és csatlakozz hozzánk a lüktetés hullámán! Ragadd meg ezt az értékes és elillanó pillanatot! Gyere, ünnepeljük az életet tánccal! – üzeni nekünk Lin Hwai-min (Taiwan)táncművész, koreográfus, író. Teljes szöveg a nemzetitancszinhaz.hu-n

Lin Hwai-min

Április 29-én az UNESCO egyik tagszervezetének, a Nemzetközi Táncbizottságnak a felügyelete alatt minden évben a világ mindenféle táncát megünneplik.

Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták.Forrás :hvg.hu

Nincs előrelépés az állam­biztonsági múlt feltárásában – interjú Tabajdi Gáborral

A fogadkozások ellenére ebben a kormányzati ciklusban sem történt lényegi előrelépés a kommunista állambiztonság megismerhetősége érdekében. A sok titkot rejtő mágnesszalagok tartalmát nem engedték nyilvánosságra hozni, a levéltár működése nehézkes, a pénz kevés. A téma iránt elkötelezett kutatók ennek ellenére nem adják fel: Tabajdi Gábor A III/III. krónikája című könyve a napokban jelent meg. A Hetek írása.

„A Kádár-kori titkosszolgálatok működése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar közélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít” – írja a könyve honlapján. Mit ért kibeszéletlenség alatt, hiszen számtalan könyv, publikáció, lista, előadás, konferencia és több film is foglalkozott a témával?

– A publikációk növekvő száma valóban örvendetes, éppen ez tette lehetővé ennek az összefoglaló jellegű könyvnek a megszületését. A kibeszéletlenség egyrészt a szervek működésének mértékéhez viszonyítva állítható. A könyvben közölt adatsorok rávilágítanak arra, hogy a III/III. ügyeinek még csak töredékére derült fény. Másrészt a botránytörténeteken túllépő mélyebb szakmai elemzések sokszor nem jutnak el a szélesebb közönséghez. Harmadrészt a kommunista állambiztonságról szóló írások többsége az 1956 előtti ügyekkel foglalkozik, pedig a hatvanas, hetvenes évekből nagyságrenddel több irat maradt fenn.

Tovább az atv.hu-n

A Kádár-kori titkosszolgálatok működése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar közélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új működési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege elsősorban egyes közéleti szereplők utóbb lelepleződő ügynökmúltja miatt a belső elhárítással foglalkozó III/III. Csoportfőnökség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak töredékesen ismert, miközben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban.

Tabajdi Gábor kötete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a belsőreakció-elhárítás működésének átfogó krónikáját adja. A könyv az események időrendi tárgyalása során a sok esetben félrevezető ügynöktörténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a belső elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait meghatározó egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadidős tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a létező szocializmus világában milyen hétköznapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó köztörténeti kronológia és a kor hangulatát megidéző dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt összefüggéseket is megvilágítanak.

A Budapest a diktatúrák árnyékában című nagysikerű történelmi útikalauz szerzője új nézőpontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e szűk három évtized történéseit, és ennek köszönhetően az olvasó előtt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos története.Forrás : libri.hu

Balog Zoltán levele Szaniszló Ferencnek – Ma ad választ Szaniszló Ferenc az Echo TV-ben

Nemzetközi felháborodást váltott ki Szaniszló Ferenc Táncsics-díjjal való kitüntetése.Balog Zoltán már megbánta és ezért irt levelet Szaniszló Ferencnek.Vajon visszaadja a díjat Szaniszló Ferenc?nem köteles.Választ a ma esti Világ-panoráma műsorban adja meg.

Forrás :balogzoltan.hu  

Szaniszló Ferenc ma este válaszol

Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy szerdán 20:30-kor az Echo Televízió Világ-Panoráma című műsorának rendkívüli kiadásában Szaniszló Ferenc válaszol a felkérésre. Forrás : echotv.hu

Megnézhető a válasz Echo Televízió Világ-Panoráma műsorában az  echotv.hu-n

 

 

Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Az ország nagy részén tombolt a hóvihar,ezrek kerültek hófogságba és áram nélkül maradtak.Soha nem látott katasztrofális helyzet alakult ki Magyarországon.Sok helyen nem tarthatták meg a március 15-i ünnepségeket. A március 15-i ünnepségek egyik legkiemelkedőbb pillanata a Kossuth és Széchenyi díj átadása volt,mely nem maradhatott el.Gratulálhatunk a díjazottaknak.

Legjobbjaink megbecsülésével a nemzet önmagát ismeri el – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök pénteken az Országház Kupolacsarnokában a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán.

Képgaléria

Történelmünk és kultúrtörténetünk ezeréves története azt mutatja, hogy az idő mindig igazságot tett művészeink, tudósaink megítélésében – mondta el a díjazottakhoz fordulva az államfő, hozzátéve azonban: elismerésükkel arra tesznek kísérletet, hogy “felgyorsítsák az időt”.

Mint emlékeztetett, 1848. március 15. a magyar politikai nemzet születésnapja, megünneplése pedig olyan alkalom, “amikor azt is kifejezésre juttatjuk, hogy a nemzet boldogulásához mennyit tettek hozzá azok, akik hatottak, alkottak”.

Teljes cikk és a díjazottak névsora a hirado.hu-n

• 
• Videó :Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Szaniszló Ferenc kitüntetése miatt sokan visszaadják a Táncsics-díjakat – Balog Zoltán nem tehet semmit

Szaniszló Ferenc kitüntetése miatt sokan visszaadják a Táncsics-díjakat.Szerintük Szaniszló Ferenc a kitüntetést.Balog Zoltán azzal védekezik,hogy nem ismerte Szaniszló Ferenc munkásságát,neki javasolták és csak aláírta.Balog Zoltán miniszter és elvárható volna tőle,hogy komolyan vegye a munkáját.Érdekes,hogy csak Szaniszló Ferenc kitüntetése miatt tiltakoznak a korábbi díjazottak.Balog Zoltán szánja-bánja a tettét,de már nem lehet megváltoztatni.Mossa a kezeit mint Heródes. Szaniszló Ferenc nem fogja visszaadni a kitüntetést.Miért adja vissza?

Táncsics Mihály-díjban részesült Szaniszló Ferenc újságíró, az Echo Tv Világ-panoráma című műsorának szerkesztője.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából a kultúra területén végzett kiemelkedő művészi tevékenység elismerésére szakmai díjakat adott át.

Fotó: Echo Tv 

„Ez bizonyítja, hogy sajtószabadság van Magyarországon. És, hogy szép lassan helyreáll a médiaegyensúly a kitüntetések területén is. És a másik pedig, hogy van egy olyan bátor és erős kormány, amely a bírálóit is elismeri és díjazza” – nyilatkozta Szaniszló Ferenc.

Forrás : echotv.hu

“Egy bizonyos Szaniszló vezetéknevű ember kitüntetése, a jelölés és döntés módja, valamint a magyar kormány szélsőjobboldallal kapcsolatos magatartása miatt mától nem tekintem magamat a Táncsics-díj kitüntetettjének. A 2006-ban kapott elismerést postán eljuttatom egy Balog vezetéknevű miniszternek” – írja Nej György a Facebookon.Sorra adják vissza Táncsics-díjukat újságírók, miután kiderült: Szaniszló Ferenc, az Echo Tv munkatársa is megkapta ezt a kitüntetést.Forrás : hvg.hu 

Balog Zoltánnak nem volt tudomása az egyik Táncsics-díjazott sértő megnyilvánulásairól. Az emberi erőforrások minisztere a díj odaítélésével kapcsoltban nyilatkozatot juttatott el csütörtökön az MTI-hez.

A tárca vezetője közölte: “2013. március 15-e alkalmából egy újságírói szervezet javaslatára Táncsics Mihály-díjat adományoztam Szaniszló Ferenc újságírónak. Ezt a döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes hitvallásommal, mind a kormány értékrendjével összeegyeztethetetlenek.”
“Ezen nézetek ismeretében nem fogadtam volna el az elém terjesztett javaslatot. Mivel a jogszabályok nem teszik lehetővé a kitüntetések és díjak visszavonását, így csak sajnálatomat tudom kifejezni a rossz döntés miatt” – közölte Balog Zoltán.
“Ez az eset még inkább tudatosítja bennem azt a felelősséget, melyet a több száz jelölt közötti választás jelent úgy, hogy nincs lehetőségem mindegyikük teljes életútjának megismerésére” – áll a miniszter nyilatkozatában.

Forrás : MTI

Szaniszló Ferenc  Világ-panoráma műsorát nézheti az  echotv.hu-n.

Néhány videó a Youtube-n .

A második világháborúban a Szovjetunió területén magyar katonák által elkövetett háborús bűntettek

Krausz Tamás által irt könyv nem illik bele a Horthy-rendszer tisztára mosásának a folyamatába.Ráadásul olyan történelmi tényeket olvashatunk a könyvében,melyről eddig nem tudtunk,mert a magyarok által elkövetett háborús bűntettekről nem illő beszélni.Sokan tagadják a magyar háborús bűntetteket.A könyv hiteles levéltári dokumentumokat tartalmaz,melyet nem lehet kétségbe vonni.Meg kell változtatni történelmi felfogásunkat?

Hiába a II. világháború óta eltelt hetven év, hiába a sokféle feldolgozás, könyv és tanulmány, a háború „magyar fejezete”- amely a szovjet területek majd hároméves megszállásával kapcsolatos – gyakorlatilag mindmáig ismeretlen még a legszűkebb szakmai közegben is. Az oroszországi archívumok, mindenekelőtt az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Központi Archívuma végre e tekintetben is hozzáférhetővé teszi a magyarországi megszálló csapatok háborús bűncselekményeinek dokumentumait. Jelen kötet a magyar megszálló erők szovjet területen játszott szerepéhez nyújt eddig ismeretlen, elsődleges forrásokat. Az Álgya-Pap Zoltán tábornok és társai, valamint a Somlay tábornok és társai ellen 1947-ben lefolytatott perek anyagaiból e kötetben olvashat először a magyar olvasóközönség unikális dokumentumokat. A magyar „rendfenntartás” – a hiedelemmel ellentétben – nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területét több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Jelen kötet hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit. Forrás : bookline.hu

A második világháborúban a Szovjetunió területén magyar katonák által elkövetett háborús bűntettekről szóló – oroszországi levéltári dokumentumokon alapuló – kiadványt mutattak be kedden Budapesten, a Kossuth Klubban.

Krausz Tamás történész, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban – levéltári dokumentumok 1941-1947 című kiadvány főszerkesztője az eseményen úgy fogalmazott: ismét hazatért néhány dokumentum és vele a magyar történelem egy darabja. Nem öröm, de mégis megtisztulás, a bánatban is felszabadulás ez – tette hozzá.
Szilágyi Ákos esztéta felszólalásában arról beszélt: faji és nemzeti alapú, rasszista népirtás és gyarmatosítás zajlott a második világháború idején megszállt szovjet területeken, amelynek magyar katonák is tevőleges részvevői voltak.
Az elhallgatott népirtás című, a kiadványhoz írt előszavában Krausz Tamás utal arra, hogy a rendszerváltást követő történeti publicisztika többnyire a vitézül harcoló magyar katonák helyi lakosság iránti sajnálatáról és együttérzéséről szól, a megszálló magyar csapatok “viselt dolgait” még a korszakkal foglalkozó vezető történészek összefoglaló munkái sem említik.
A megszálló csapatok 1941 őszétől több mint félmillió négyzetkilométeren partizánvadász feladatokat is elláttak, ennek során nem egyszer a lakosságot túszként kezelték – áll az előszóban, amelynek megállapításai alapján összességében akár sok tízezer áldozata is lehetett a magyar hadseregnek a Szovjetunióban.
“Az oroszországi levéltárak megnyitása a jövőben lehetetlenné teszi mind a politikusok, mind a történészek részéről azt a közép-kelet-európai taktikát, hogy (…) a népirtás történetét illetően a németekre mutogassanak. A mai mainstream magyar akadémiai történetírás (…) úgyszólván nem vesz tudomást a szovjet területeken elkövetett bűncselekményekről, a népirtásról, mintha nem a magyar történelem szerves része lenne” – olvasható Krausz Tamás előszavában.
A több mint félezer oldalas kiadvány egyik része a Szovjetunióban – közvetlenül a háború után – magyar katonák, tábornokok, tisztek ellen lefolytatott perek iratait tartalmazza, a közölt dokumentumok másik csoportja szintén korabeli orosz jelentésekből, tanúvallomásokból áll.
A kötet elkészítésében közreműködött az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat Központi Archívuma, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltára és a Voronyezsi Terület Állami Levéltára.

Forrás : MTI

Odébbállni nincs értelme – interjú Fekete Györggyel

Megbízása végéig, jövő novemberig akarja vezetni a Magyar Művészeti Akadémiát, ami szerinte szellemi értelemben a legfontosabb kulturális szervezet hazánkban. Nem ilyen demokráciáról álmodott, de nem fütyül rá. Úgy gondolja, az értelmiségnek aktívan részt kell vennie a közéletben. Fekete György szerint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tartalmazza a legteljesebben a hazai művészeti élet szinte teljes keresztmetszetét, akik pedig mégis támadják, érdeksérelmek miatt teszik.

Forrás : www.irodalmijelen.hu

– Azt mondják a Magyar Művészeti Akadémia lett most a legfontosabb kulturális szervezet Magyarországon. Ezzel egyetért?
– Szellemi értelemben feltétlenül, hiszen ez egy olyan köztestület, amely a magyar művészeti élet szinte teljes keresztmetszetét átfogja, de a kulturális életben fontos díjak, szakbizottságok és testületek munkájában is meghatározó szerepe lesz közreműködési jogokkal. A pénz és kompetencia tekintetében már nem az Akadémia a legfontosabb szervezet. Hiszen miközben az akadémia 2,5 milliárd forintból gazdálkodhat, kulturális célra különböző minisztériumokon és alapokon, valamint az önkormányzatokon keresztül 105 milliárd forintot fizet ki az állam. A magyar művészet élvonala itt van az akadémián és sokkal kiegyensúlyozottabban és hitelesebben képvisel a szakmákat, mint eddig bármilyen szervezet. Nem csupán azért, mert mintegy ötven Kossuth díjas és harmincöt érdemes és kiváló művészünk van, de társadalmi elismertség szempontjából is.

Tovább : vg.hu

Mozgalmár a stúdióban – interjú Kálmán Olgával

Műsorának nem véletlenül lett Egyenes beszéd a címe. Nem tűri a mellébeszélést, különösen, ha azok védelmében kérdez, akiket megkülönböztetés ér. Női szerepei nem válnak el élesen egymástól, legutóbb szülői hévvel fegyverezte le élő adásban egyik vendégét. Kálmán Olgát a nőnap apropóján kérdeztük anyaságról, munkáról, és a kettő metszéspontjairól.

KÁLMÁN OLGA (Budapest, 1968) szerkesztő- műsorvezető, az ATV hírigazgatója. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán szerzett diplomát magyar-népművelő szakon. 1994-től párhuzamosan dolgozott a Magyar Televízió Nyugatmagyarországi Regionális Stúdiójában és az MTV Híradójában szerkesztő-műsorvezetőként és riporterként. Később a Hét, majd az Objektív tudósítója, illetve a Szabadság tér című reggeli adás műsorvezetője lett. Dolgozott a Radio Bridgeben és az Inforádióban, 2003-tól az ATV munkatársa, 2005 óta a csatorna hírigazgatója. A tévé Egyenes beszéd című közéleti-politikai beszélgetőműsorának állandó szerkesztő-műsorvezetője. Munkáját egyebek mellett Kamera Hungária díjjal (2008), Déri János-díjjal (2011), a Szóvivők sajtódíjával (2012) jutalmazták. (Németh András Péter felvétele)

 Teljes interjú : vasarnapihirek.hu