Külföldi sajtó Magyarországról : A magyarok félreteszik nézetkülönbségeiket

A Le Monde című francia lap és a France 24 hírtévé a magyarországi árvízi védekezésről közölt írást szombaton, az amerikai Huffington Post hírportál Magyarország jobbra történő kilendüléséről, a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap az új magyar nemzetbiztonsági törvényről írt.

A magyarok félreteszik nézetkülönbségeiket, és együtt futnak versenyt az idővel, hogy megvédjék Budapestet és az ország más területeit az árvíztől – idézte az AFP magyarországi riportját a France 24 francia hírtévé internetes változata.
A riport – amelyet a Drudge Report vezető amerikai konzervatív hírportál is átvett – kiemelte: a mentésben több ezer önkéntes csatlakozott a katasztrófamentőkhöz és a katonákhoz, a különböző társadalmi rétegekhez tartozók gumicsizmába bújva és ingujjukat felgyűrve olyan szövetségeket alkotnak, amelyek egyébként nehezen elképzelhetők a mai Magyarországon. A szocialisták és a jobboldaliak átmenetileg tűzszünetet kötöttek, bejelentették, az árvíz idején nem támadják egymást a politikai életben. “A magyarok összetartanak a bajban” – mondta a hírtévének nyilatkozva egy hálás budapesti lakos, miközben nézte, hogy a mentésben résztvevők teherautóra raknak homokzsákokat. A budapesti Római-parton romák és a nyíltan antiszemita Jobbikhoz köthető, betiltott Magyar Gárda utódszervezetének, a Magyar Nemzeti Gárdának a tagjai együtt töltötték a homokzsákokat. “Ha a víz fenyegeti az ember házát, akkor nem érdekli, hogy aki segít, annak barna vagy fehér a bőre” – jelentette ki a 25 éves Veres Gábor, akin a gárda mellénye volt. Hozzátette, hogy a gárda egy fő célja segíteni az ehhez hasonló katasztrófáknál. “Az csak egy médiamítosz, hogy mi az összes roma ellen vagyunk, gondot csak a bűnözők okoznak közülük” – mondta.
A Le Monde című, mértékadó francia liberális lapnak az árvízi védekezésről közölt dunabogdányi riportja szerint miközben “férfiak, nők, az iskolából hazatérő gyerekek, kirendelt gimnazisták, a vizsgahalasztásra engedélyt kapott diákok, mindenki részt vesz” a homokzsákok pakolásában, a média csatornái egymással vetélkedve ismételgetik, hogy még soha annyi önkéntes nem vett részt a védekezésben, mint most, hiszen mindenki láthatja a televízióban, hogy az árvíz milyen katasztrófát okozott Németországban, Ausztriában és Csehországban. Magyarországnak – mint a lap felhívta a figyelmet – volt ideje megszervezni a védekezést: több ezer katonát, a polgári védelem szakértőit és ivóvizet is mobilizáltak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig rendszeresen tart tájékoztatót a helyzetről a tömegtájékoztatási eszközökben, miután a helyszíneken látogatást tett, gratulált mindenkinek és jelezte az áldozatoknak, hogy az Európai Unió készen áll számukra segélyt folyósítani. A lap szerint egyesek szerint “ezzel a fokozott jelenléttel szeretné feledtetni a hatalmas felfordulást, amikor is két éjszakán át a gépkocsijukban hagyták az autósokat a téli erős havazás idején, amikor még a szomszédos Ausztria segítségét is kérni kellett”. A lap beszámolt az első és egyetlen mobilgátról is Szentendrénél, amelynek 1,3 milliárd forintos teljes összköltségét az Európai Unió finanszírozta.

http://www.lemonde.fr/europe/article/2013/06/07/le-long-du-danube-la-bataille-des-hongrois-contre-la-crue_3425983_3214.html?xtmc=hongrois&xtcr=1

Az amerikai liberális The Huffington Post portálon jelent meg John Feffernek, a Nyitott Társadalom Intézet munkatársának írása Magyarország: rák Európa közepén? címmel. A blogbejegyzésben úgy fogalmazott, Magyarországot abban tér el Európa más tekintélyuralmi, nacionalista és korrupt tendenciákat mutató országaitól, hogy itt az összes ilyen elem egyesült az antiliberalizmus “tökéletes viharában”. A szerző szerint Magyarország kilendülése jobbra nem pusztán néhány karizmatikus személyiségnek köszönhető, hanem annak, hogy a liberalizmus az országban, “mint Európában általában, lényegében megásta a saját sírját”, mert gazdasági modellje csak kevesek számára hozta el a jólétet, politikai modellje kialakította a “rotáló kleptokráciát”, szociális modellje pedig az idealizmust bátorította és minden szinten felemésztette a szolidaritást. A szerző szerint nem meglepő, hogy a liberális kifejezés szitokszóvá vált és “a Fideszhez hasonló mozgalmak” kitöltötték a régiónak egykor sokat ígérő ideológia gazdasági és politikai összeomlása miatt keletkezett vákuumot. “Az európai vezetőknek komolyan kell aggódniuk amiatt, hogy ez a rák szétterjed Budapestről. Azt hihetik, hogy a régóta fennálló liberális intézményeik elég erős immunrendszerként szolgálnak majd. De a folytatódó gazdasági válság és a demokráciába vetett hit hanyatlása megteremti a kedvező körülményeket mindenféle rosszindulatú daganat növekedéséhez” – írta Feffer.

http://www.huffingtonpost.com/john-feffer/hungary-the-cancer-in-the_b_3402128.html

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap az új magyar nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban közölt beszámolót Big Brother Budapesten címmel. A brüsszeli keltezésű cikk szerzője, Martin Winter kiemelte: újabb vita alakulhat ki a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ezúttal a köztisztviselők megfigyeléséről szóló törvény miatt. Hozzátette: az alkotmánymódosításokról szóló vitában Orbán Viktor “legalábbis részben engedett” a brüsszeli bizottságnak a testület elnökének, José Manuel Barrosónak pénteken küldött levele szerint. Ugyanakkor már körvonalazódik egy “újabb konfliktus” a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban, mert “Brüsszelben egyesek attól tartanak, hogy a jogszabály révén a jogállamisággal ellentétes módon lehet megfigyelni, és ezzel nyomás alá helyezni mindenekelőtt bírókat és ügyészeket”.

http://www.sueddeutsche.de/M5S38D/1358301/Big-Brother-in-Budapest.html

Forrás : MTI

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta az EB – Orbán Viktor győzelme ?

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja az Európai Bizottság.

A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság – derül ki a brüsszeli testület által megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság. A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya – áll a dokumentumban.

A bizottság által tett javaslat az eljárás 9 évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is, hogy a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.

Emellett a bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével – állapítja meg a dokumentum.

A javaslat felidézi, hogy a legutóbbi magyar konvergenciaprogram idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a bizottság tavaszi előrejelzése viszont 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis közzétételét követően bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

Tovább a hirado.hu-n

Orbán Viktor interjú : Szabadságharcosok és hazafiak vagyunk

A magyarok alapvetően szabadságharcosok, erőteljes nemzeti érzelmekkel; ezt hazafiasságnak is lehet nevezni – mondta a SIC Notícias nevű portugál hírtelevíziónak nyilatkozva Orbán Viktor.

A magyar kormányfővel készített interjút szombat este sugározta, vasárnap és hétfőn pedig többször megismétli a hírtelevízió.

Arra a riporteri kérdésre, hogy véleménye szerint miért fogalmazódnak meg kétségek az európai intézmények részéről a demokrácia iránti elkötelezettségével kapcsolatban, a kormányfő az angol nyelvű interjúban azt mondta: a szabadságharcosság stílusát tekintve őszinteséget, egyenes beszédet is jelent, amit Európában néha populizmusnak neveznek. “Én nem vagyok populista, mindössze a lehető legnagyobb mértékben próbálok egyenesen, egyértelműen beszélni az emberekkel” – mondta Orbán Viktor.

Mindemellett az Európai Néppárt – amelynek a Fidesz is tagja – és a szocialisták között erőteljes harc zajlik az európai küzdőtéren, ezért “meglehetősen logikus, hogy a szocialisták rendszeresen támadnak bennünket, mi pedig támadjuk a szocialistákat” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint ráadásul Magyarország “jó jelöltté vált arra”, hogy bírálatok érjék, mivel a 2010-es választások után a kormány igen széleskörű változásokat hajtott végre.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint összeesküvésről van-e szó, Orbán Viktor úgy fogalmazott: az összeesküvést titokban szövik, a jelenlegi fejlemények pedig “egyáltalán nem titokban, sőt meglehetősen nyíltan zajlanak”. Van mögötte bizonyos mértékű ideológia is – tette hozzá.

Tovább a orbanviktor.hu-n

Tavares jelentés kiverte a bíztositékot a magyar kormányban

Kiverte a biztosítékot a magyar kormányban a Tavares jelentés.Mit írt össze-vissza Tavares?

Rui Tavares  Forrás : europarl.europa.eu

Túlmutat a magyarországi helyzeten mindaz, amit az Európai Parlament (EP) alapjogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságában szerdán bemutatott jelentéstervezet tartalmaz – fogalmazott a javaslat készítője, a portugál, zöldpárti Rui Tavares a bizottság ülésén.

A jelentéstevő úgy vélekedett, a valódi kérdés az, hogy az Európai Parlament mennyire veszi komolyan az Európai Unió szerződésének 2. cikkében foglalt értékeket. A dokumentummal kapcsolatban a képviselő elmondta, vizsgálata szerint a Magyarországon végrehajtott reformok rendszerszintűek, ezt a magyar kormány sem vitatja. Tavares arra a következtetésre jutott, hogy a változások révén Magyarország távolodott a 2. cikk értékeitől.
Az unió szerződésének 2. cikke kimondja, hogy a szervezet az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tisztelete értékeire épül. Tavares arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy ország ilyen rendszerszintű változásokkal távolodik el az uniós alapértékektől, és ezt az irányt nem korrigálja, akkor az súlyos kockázatot jelent az alapvető értékekre, és a dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig. Válaszúthoz érkeztünk – fogalmazott a portugál politikus.
“Az unióhoz tartozás annak biztosítéka Európa polgárai számára, hogy ezeket az értékeket megóvjuk (…) ha egyvalaki alkotmányos jogai veszélybe kerülnek, akkor mindenki alkotmányos jogai kockán forognak” – hangoztatta a képviselő.
Frank Engel, aki a téma felelőse a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppártban, rámutatott, hogy egyes dolgokat többféleképpen is lehet értelmezni, és egyes jogászok semmi kivetnivalót nem találnak a magyar alkotmányos berendezkedésben, jogrendben. A jelentésben foglalt ajánlásokkal kapcsolatban Engel elmondta, hogy – mint fogalmazott – szkeptikus azzal kapcsolatban, megmondhatja-e a bizottság egy országnak, hogy milyen jogkörökkel ruházza fel saját alkotmánybíróságát. Példanélküli az Európai Parlament eddigi gyakorlatában, hogy egy országnak előírjuk, hogyan kell eljárjon – fogalmazott a képviselő.
Sophie in ‘t Veld holland liberális képviselő szerint a bizottság dolga nem az, hogy törvényszéket vagy esküdtszéket játsszon. “Ennek a kérdésnek most már más illetékes testületek előtt kellene lennie, ezért nagyon is javaslom, hogy hivatalosan is indítsuk el a 7. cikk első pontjában lefektetett vizsgálatot” – hangoztatta a holland liberális politikus. A szerződésnek ez a cikke teszi lehetővé, hogy az Európai Unió Tanácsa, a tagállamok nyolcvan százaléka és az EP beleegyezésével megállapítsa, hogy “fennáll a világos kockázata annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben lefektetett értékeket”. Szankciókat ez a pont nem tartalmaz.
“Ez nem Magyarországról szól, hanem arról, hogy Európa képes-e fenntartani saját értékeit”- hangsúlyozta in ‘t Veld, aki elismerte, hogy abban az értelemben valóban kettős mércét alkalmaz a vizsgálat, hogy eddig ilyen kezdeményezés nem volt, ugyanakkor rámutatott, hogy ez nem ok arra, hogy a múlt hibái megismétlődjenek. Kifejtette, hogy az eurózónában ma olyan dolgokkal kapcsolatban lehet kérdőre vonni egyes tagállamokat, amit tíz évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. Az Európai Unió fejlődik, mások a válságkezelés szabályai, változzanak hát az alapvető jogi aggályok kezelésének szabályai is – mondta a képviselő.
Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője a jelentéstervezetben foglalt ajánlásokkal kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy egy tagállam alaptörvénye elé helyezhetőek-e a Velencei Bizottság ajánlásai, valamint, hogy a javaslat készítője komolyan gondolja-e, hogy Magyarország nem jogállam, amikor azt írja, hogy a magyar hatóságok állítsák vissza a jogállamiságot.
Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője a többi tagállam hasonló értékelését hiányolta, amelyre a dokumentumban Tavares utal. Morvai rámutatott, hogy az uniós szerződés 4. cikkelye elismeri a tagállamok egyenlőségét és nemzeti identitását, a jelentést pedig önkényesnek nevezte. Egyúttal felszólította a bizottságot, hogy hagyja abba az önkényeskedést, mert a magyarok többségének elege van abból.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arról beszélt, hogy a vizsgálat nem csak Magyarországról szól, hanem az úgynevezett koppenhágai dilemmáról is, amelynek a lényege, hogy míg az unió a csatlakozási folyamatban a tagjelöltekkel keményen be tudja tartatni a csatlakozási feltételeket, a csatlakozás után viszont már nem sok eszközzel rendelkezik azok betartásának ellenőrzésére. A jelentés megállapításaiból Göncz a vallási közösségek egyházi státusának parlamenti elismerésével kapcsolatos bírálatot emelte ki. A szocialista politikus azt mondta, szerinte nem az a gond, hogy a parlament dönt-e erről vagy sem, vagy hogy hány szervezet vesztette el egyházi besorolását, hanem, hogy erről szerinte politikai döntés születik jogorvoslati lehetőség nélkül.
A  kedden bemutatott Tavares-jelentéshez május 21-én délig nyújthatják be módosító javaslataikat az EP-képviselők.

Forrás : MTI

Videó a hirado.hu-n

Orbán Viktor interjú : A magyar alkotmány tökéletesen európai alkotmány

Az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét – mondta Orbán Viktor a Die Weltben kedden megjelent interjúban.

Welt: Orbán Úr, miért nem lesz Ön jelen az Európai Parlament szerdai ülésén, ahol – Manuel Barroso EU Bizottsági elnök részvételével – többek között Magyarország negyedik alkotmánymódosításával kapcsolatos vádakról lesz szó?

Orbán: Egyfelől azon a napon lesz Margaret Thatcher állami temetése, ahol részt veszek, másfelől az EP frakcióvezetői közül hárman nem is lesznek jelen. Felhívtam tehát Martin Schulz EP elnököt és megkérdeztem őt, hogy mit tanácsol nekem és ő azt javasolta, hogy inkább a májusi vagy júniusi plenáris ülésre jöjjek el – annak függvényében, hogy mikor kerül bemutatásra a Tavares-jelentés. (Az EU alapjogok magyarországi helyzetéről, szerk.) Ezen túlmenően az EU Bizottságának a negyedik alkotmánymódosításra vonatkozó jogi elemzése nyilvánvalóan nem lesz kész szerdáig; én azonban az Európai Néppártnak már korábban megígértem, hogy kedd este részt veszek az ő frakcióülésükön, ahol szintén Magyarországról lesz szó. Ezt a kötelezettséget teljesíteni szeretném, mivel az EPP számunkra kulcstényező.

Welt: Kritikára számít?

Orbán: Inkább kérdéseket.

Welt: Kérdéseket, mire vonatkozóan?

Orbán: A magyarországi általános helyzetre vonatkozóan, és ahogy én értem és értelmezem a Magyarországról európai szinten folyó politikai vitákat, arról, hogy mik a tapasztalatok az új alkotmánnyal, egy néhány ellentmondásos döntés a gazdaságpolitika területén, az energiacégek megadóztatása, az áram árának csökkentése.

Tovább a hirado.hu-n

Mini Magyarország Szarvason

Felnőttek és fiatalok kirándulási célpontja lehet Szarvas arborétuma.Mindenkinek hasznos lehet megnézni a Mini Magyarországot.

Mini Magyarország makettpark nyílik a szarvasi arborétumban szerdán, a turisztikai attrakció a főváros és a megyék leghíresebb épületegyütteseinek kicsinyített másait foglalja magába – tájékoztatta az MTI-t Hanyecz Katalin, az arborétum igazgatója.

Az Országház makettje a szarvasi arborétumban megnyílt Mini Magyarország makettparkban 2013. április 10-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor

A Mini Magyarország 22 épületegyüttesből áll, a projekt a történelmi Magyarország mértani középpontjában, a szarvasi arborétumban található, területe több mint két hektár. A projekt magánvállalkozásban valósult meg, a szarvasi Delta-Union a brüsszeli Mini Europe és a klagenfurti Minimundus makettparkok varázslatos világa alapján álmodták meg és hozták létre – mondta Hanyecz Katalin.

Érdeklődők megtekintik a Lánchíd makettjét a szarvasi arborétumban megnyílt Mini Magyarország makettparkban 2013. április 10-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Hozzátette: Magyarország határát piros levelű cserjékkel ültették be, a területen a Duna és a Tisza vonalát kőszórások mutatják, látható a Balaton és a Duna, Budapestet a Parlament épülete, a Széchenyi fürdő és a Hősök tere jelképezi, de láthatják a látogatók többek között a Lánchíd és a Megyeri híd kicsinyített mását is. Az egri vár csatajelenettel várja az érdeklődőket, Szeged a Dómmal, Kecskemét a Cifrapalotával képviselteti magát. A makettek a szélsőséges időjárást is tűrő tűzálló anyagokból készültek. A makettekről és a létesítményről a www.minimagyarorszag.hu oldalon lehet tájékozódni.
A makettpark kivitelezési költségeinek 70 százalékára nyertek vissza nem térítendő uniós támogatást, csaknem 49 millió forintot. A beruházás első ütemének teljes összege 69,7 millió forint. A projekt megvalósítása tavaly májusban kezdődött, a makettek építése 9 hónapon keresztül zajlott 12 szakember és több mint 50 kivitelező munkás közreműködésével.
A Delta-Union Bt. a szarvasi arborétummal együttműködve dolgozta ki a projektet, amely három alprogramból áll. Az első ütem megvalósítása fejeződött be, a második ütem keretében a történelmi Magyarország határon túli területein található emblematikus építészeti és népi építészeti emlékeket bemutató makettek készülnek majd el. A társaság újabb fejlesztési pályázatokra vár ezzel a tervvel. A harmadik ütemben a társaság informatikai és infrastruktúra-fejlesztésekre pályázik majd.

Forrás : MTI

Fotók a makettekről

Teljes album : minimagyarorszag.hu

Ünnepi üzenet határon túli honfitársainkhoz

Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz :

Forrás : orbanviktor.hu

Változtak a magyar honosítási szabályok

A március elsejétől hatályba lépő változások értelmében Magyarország külképviseletein kívül csak a magyarországi járási hivatalokban és azok kirendeltségein lehet könnyített eljárással magyar állampolgárságért folyamodni – tájékoztatott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi demokrácia-központja. Nagy József Barna irodavezető csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt héten többen jelezték, hogy az önkormányzatoknál, például Debrecenben már nem akarták elfogadni az igényléshez szükséges irataikat. Nagyváradon és a Partium más területein, a határhoz közel jellemző, hogy az állampolgárságot igénylők nem a főkonzulátusokon, hanem a földrajzilag jóval közelebb fekvő magyarországi önkormányzatoknál nyújtották be okmányaikat – mostantól ez csak a járásoknál, illetve a kormányablakoknál lehetséges. Nagyváradhoz legközelebb Berettyóújfaluban műkődik járási hivatal, illetve az EMNT egy korábbi kérése alapján a határhoz sokkal közelebb található Biharkeresztesen létrehoztak egy kirendeltséget is, ahol szintén lehet állampolgársági ügyeket intézni.

Teljes cikk : kronika.ro

Martonyi : Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása teljes képtelenség

Martonyi János komolyan gondolta vagy csak udvarias diplomáciai nyilatkozatot mondott?Nem akarta tovább élezni a magyar-román viszonyt?

Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása teljes képtelenség – mondta Martonyi János külügyminiszter szombaton a román Digi24 hírtelevízióban.

Martonyi János arra a felvetésre válaszolt így, hogy Romániában sokan attól tartanak: Budapest az autonómiatörekvések támogatásával Erdélyt szeretné visszaszerezni. A külügyminiszter szerint ez olyan képtelenség, hogy nem is kíván reagálni rá. Ugyanakkor rámutatott, a közösségi autonómiaformák elismerése nem gyengíti, hanem erősíti az adott államot, mert növeli a közösség otthonosságérzetét, és hozzájárul az ország stabilitásához.

A televíziós csatorna “Diplomata-útlevél” című félórás külpolitikai műsorát a magyar-román kapcsolatoknak szentelte: ennek keretében tűzték műsorra a magyar külügyminiszterrel bukaresti látogatása alkalmával kedden készített interjút.

Forrás : hirado.hu

Teles interjú román nyelven : digi24.ro

Orbán levelet küldött Barrosónak

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött pénteken José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének azzal a telefonbeszélgetésükkel kapcsolatban, amelyet aznap folytattak a magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról.

Forrás: hirado.hu

A levélben, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el szombaton MTI-hez, a kormányfő kifejezte örömét amiatt, hogy lehetősége volt személyesen tájékoztatni Barrosót az alkotmánymódosítási eljárásról és a módosítás tartalmáról.
“Szeretném megerősíteni, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában” – írta a kormányfő.
Orbán Viktor végül kifejezte abbéli meggyőződését, hogy számíthat José Manuel Barroso személyes támogatására és az Európai Bizottság együttműködésére.
Orbán és Barroso péntek délutáni telefonbeszélgetésével kapcsolatban Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője közvetlenül a beszélgetés után elmondta, hogy a testület elnöke reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.
A szóvivő közlése szerint Orbán Viktor kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.
Az MTI emellett úgy értesült, hogy Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás – úgy tűnik – olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.
Az MTI úgy tudja, a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.
Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön “hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.
A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.
A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

Forrás : MTI

Bővebben: hirado.hu

A levél ezen a linken érhető el.