Orbán Viktor rendhagyó osztályfőnöki órán

Orbán Viktor rendhagyó osztályfőnöki órán vett részt a Piarista Gimnáziumban.Mit kérdeztek a diákok a miniszterelnöktől?Mi volt Orbán Viktor válasza? Nézze meg a videót facebook.com-on vagy a Youtube-n

A legjobbak mennek külföldre az egyetemekre

Egyre több magyar fiatal tanul külföldi egyetemeken .Ez baj?Sajnos a legjobbak mennek el az ausztriai,német,angol,amerikai és más egyetemekre.Vajon visszajönnek? Ki tudja.: „Tavaly a végzőseink tíz-tizenöt százalék jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok harmincöt százaléka döntött így” – írja a eduline.hu

A Bécsi Egyetem. A magyar diákok egyik legkedveltebb célpontja

Forrás: Filep István

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a külföldre készülő diákok többsége angoltudására épít, ezért egyesült államokbeli vagy nagy-britanniai egyetemet választ, de népszerűek azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek sok angol nyelvű képzést indítanak, így például a dániai egyetemek. A brit tandíj magas ugyan – a szeptemberi emelés óta akár 9000 ezer fontot is elkérhetnek egy tanévért –, de a magyar hallgatók is igényelhetnek diákhitelt, Skóciában pedig ingyenesek a képzések.Teljes cikk : eduline.hu

Béres József is az ELTE-re járt

Béres József elmondja hogyan lett kémikus és nagy kiváltságnak tartja, hogy az ELTE-re járt .

Csak feddhetetlen pedagógus tanítson erkölcstant

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete azt javasolja, hogy erkölcstan tantárgy oktatására csak erős hivatástudattal rendelkező és feddhetetlen életmódot folytató pedagógusokat lehessen alkalmazni. A szervezet állásfoglalásában ezen kritériumoknak megfelelő pedagógusként említi azokat, akik példás családi életet élnek, nem elváltak, nem élnek élettársi kapcsolatban és legalább egy, házasságban született gyermeket nevelnek (vagy örökbe fogadtak).

Erkölcstan tantárgyat tanító pedagógus csak az lehet, akinek nincsenek káros szenvedélyei, nem dohányzik, nem alkoholizál, “aki mentes a szexuális aberrációktól, otthonukban sem néznek szexfilmeket”.

A szervezet szerint az általános iskolákban az erkölcstan tantárgyat oktató pedagógus életviteléről alapos környezettanulmányt kell készíteni, és nem elég a módszertani, elméleti felkészültség, illetve a gyorstalpaló továbbképzési tanfolyamok elvégzése. Mint írták, mivel az állami fenntartású iskolák 1. és az 5. évfolyamain szeptemberben induló hit- és erkölcstanoktatás kötelező tanórai foglalkozás, ezért elengedhetetlen, hogy a tanfelügyelet kiterjedjen az egyházak által alkalmazott hittantanárok pedagógiai-szakmai ellenőrzésére is.

Jogi garanciára van szükség – folytatták -, hogy a hit- és erkölcstan óra minden tanuló számára ingyenes lesz, azaz az egyházi jogi személy térítésmentesen biztosítja a szükséges tankönyveket és más írásos dokumentumokat, felszereléseket. Hozzátették: javaslatuk szerint az általános iskola helyi tantervében meghatározott “erkölcstan órán” minden tanuló köteles részt venni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásra jelentkező tanulók részt vehessenek a hittanórákon is.

Utaltak arra is: a tantárgyválasztást szabályozó miniszteri rendelet értelmében az általános iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár február 12-én, a Szentimrevárosi esték rendezvénysorozaton azt mondta: napokon belül nyilvánosságra hozzák a szeptemberben a közoktatásban heti egy órában induló hit- és erkölcstan, valamint az etika oktatására való jelentkezés szabályozását. Mint kifejtette, ezen az oktatási területen is változatos pedagógiai módszerekre lesz szükség, továbbá a tanároknak hiteleseknek kell lenniük a diákok számára.

Forrás :hirado.hu

Listázták a hallgatókat az ELTE-n?

Nagy botrányt okozott az atv.hu-n megjelent cikk,mely szerint az ELTE-n listázták a hallgatókat,sőt az is olvasható,hogy az ELTE a Jobbik egyik bázisa.Több vezető elismerte a listákat,de nem olyan értelemben mint írja az ATV.Ki írta vagy kik írták a listát?Az ELTE nyilatkozatában a következőt állítja: 

 A szervezet elnöksége határozottan visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának (BTK) hallgatói önkormányzata bármikor, bármilyen formában hallgatókat diszkriminált, vagy listát készített vallási, etnikai vagy világnézeti hovatartozásukról.

A hallgatói önkormányzat (HÖK) elnöksége a szervezet hivatalos Facebook-oldalán tette közzé reagálását kedd délután. Azt írták, soha nem tagadták, hogy a gólyatáborban részt vevő hallgatókról regisztrációs adatbázist készítenek. Ez a jelentkezők által feltöltött adatokon kívül két információt tartalmazott, a gólyatábori csapatbeosztást jelölő őrsszámot, illetve a kollégiumi jelentkezést.
Hangsúlyozták: elutasítják azokat a vádakat, hogy ezeken kívül bármilyen más adatot rögzítettek a táblázatokban.
A közleményben felszólították az ATV-t, hogy bizonyítsa a hivatkozott listák hitelességét; mint megjegyezték, ezt már hétfőn is kérték a csatornától.
Amennyiben nem a televízió munkatársai készítették “a birtokukban lévő hamis listákat”, nevezzék meg a forrásukat – tették hozzá. A közleményben figyelmeztettek: ha ez nem történik meg, és az ATV nem kér bocsánatot szerda éjfélig, akkor a cikkben érintett jelenlegi hallgatói érdekképviselők a bírósághoz fordulnak hitelrontás, rágalmazás és becsületsértés miatt.
Hozzáfűzték: az atv.hu-n megjelent cikk számtalan valótlanságot tartalmaz az egykori és jelenlegi hallgatói képviselőkről.
Ebből is látszik, hogy az ELTE és a hallgatói önkormányzatok ellen “politikai hátterű lejárató hadjárat” folyik – jegyezték meg.
A közleményben üdvözölték az ELTE döntését, hogy vizsgálatot indít az ügyben, hozzátéve: ehhez minden segítséget megadnak, remélve, minél hamarabb fény derül a rágalmazás hátterére.
Az atv.hu kedden arról írt: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték.
Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy – olvasható a hírportálon.
Fábri György, az ELTE kommunikációs rektorhelyettese az MTI kérdésére azt közölte: az egyetem azonnali vizsgálatot indított az esetleges hallgatói listák ügyében, és minél előbb tisztázni szeretné a helyzetet.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Nagy Dávid azt mondta, szervezetük addig nem kíván nyilatkozni, amíg az ELTE ki nem vizsgálta az ügyet.

Forrás : MTI

Az ELTE vezetősége visszautasítja a vádakat,de mi olvasható a listákon?Péterfalvi Attila szerint jogsértés történt.A következőket olvashatjuk:

 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának listája sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét és becsületét. A Péterfalvi Attila elnökletével működő hatóság kedden az MTI-nek küldött közleményében azt írta, álláspontjuk szerint a jogsértés a személyes adattal való visszaélés vétségének törvényi tényállását is kimerítheti.

Közölték: a hatóság állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból értesült arról, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket.
Erre utalva arra hívták fel a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok a törvény értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges – fűzték hozzá.
Jelezték azt is, hogy a sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint a törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is.
Mint írták, ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét, becsületét; a becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jó hírneve csorbul.
Kitértek arra is, hogy a polgári törvénykönyv alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, így az érintett az említett törvényben meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben.
Közölték, a hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés, súlyára tekintettel a büntető törvénykönyvbe ütköző, visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete – írták.
A NAIH szerint felmerülhet továbbá a büntető törvénykönyvben meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, ha az érintett feljelentést tesz – írták.
A hatóság emlékeztetett arra, hogy hasonló esetek előfordultak már az adatvédelmi biztosi gyakorlatban, továbbá a hatósághoz is érkeztek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy különböző honlapokon a szerkesztők különleges adatokat – vélt származásra, szexuális életre vonatkozó adatokat – tettek közzé.

Forrás : MTI

Aki szeretné olvasni a listát,kattintson a mandiner.blog.hu- ra ‘

 

 

 

 

Balog Zoltán : Nem “büntetőadó” a hallgatói szerződés – Ezt miért nem értik meg a hallgatók ?Egyetemfoglalás a megoldás?

Balog Zoltán a következőket nyilatkozta a bécsi Wiener Zeitungnak:

A felsőfokú tanulmányok ingyenesek mindazok számára, akik készek a diplomájukért “felelősséget vállalni” – mondta a miniszter a Wiener Zeitungnak. Aki belföldön marad, annak nem kell fizetnie, aki külföldre megy dolgozni, annak utólag ki kell fizetnie felsőoktatási képzését abból a többszörös jövedelemből, amelyet külföldön keres – fejtette ki.
A hallgatói szerződés nem “büntetőadó” – válaszolta a riporter kérdésére -, hanem az oktatási költségek megtérítése. A végzett orvostanhallgatóknak például 40 százaléka külföldre megy – mutatott rá. “Normális dolog, hogy hat évig finanszírozzuk ezt a drága képzést, és azután eltűnnek?” – fogalmazott. Hozzátette: a kormány javítani akarja az orvosok szakmai körülményeit és előremeneteli lehetőségeit is.

Forrás : MTI

Forrás : espreso.hu

Miért nem értik meg ezt a hallgatók?Balog Zoltán világosan fogalmazott. A kormánynak joga van a röghöz kötéshez,mert a hallgatók tanulmányait a kormány fizeti a költségvetésből.A jelenlegi kormány tagjainak a tanulmányait is az állam fizette.Ez volt a kádári korszak egyik alapvető vívmánya.Sőt ez 1990-től is érvényben volt.40% miért akar menni külföldre?

A Hallgatói Hálózat szombatra megmozdulást és “egyetemfoglalást” tervez.Ez a megoldás? Hoffmann Rózsát leváltotta Balog Zoltán.Mit akarnak a hallgatók?Hallgatnak a baloldali propagandára?Miért nem hallgatnak a kormányra?Olvashattuk hogy ezer szállal kapcsolódnak a Fideszhez.Ez most nem látszik.Mi lesz a programjuk?Hallgatói Hálózat Facebook oldalán ez olvasható:

Az egyetemfoglalás  (szombati) programja:

12.00-13.00 Seregi Tamás, az ELTE BTK esztétika tanszék oktatójának előadása
13.30-15.30 Filmvetítés
16.00-17.30 Beszélgetés Heller Ágnessel
18.00-23.30 Fórum
24.00 Koncert
FÓRUM az elfoglalt ELTE BTK-n szombat este 6-tól! 

Forrás és információ : facebook.com

Megszakították az órákat az ELTE-n.Csatlakoztak a HaHa-hoz

Szinte az összes előadást megszakították az ELTE Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti kampuszán a Hallgatói Hálózat aktivistái és a hozzájuk csatlakozott diákok, akik az egyetem forrásainak csökkentése és a felsőoktatást érintő átalakítások ellen tiltakoznak. A rendőrséget vagy a biztonságiakat nem hívták ki. Az “egyetemfoglalók” megszavazták, hogy egész nap tartson a “blokád”. – irja a hvg.hu. 

Teremfoglaló diákok beszélnek diáktársaikhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) budapesti, Múzeum körúti B épületében 2013. február 11-én. A demonstrálók az egyetemet érintő pénzelvonás miatt az oktatást több teremben megszakították. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

További óramegszakításokkal “blokádot” hirdetett az ELTE bölcsészkarán jelenleg is tartó hallgatói fórum, amelyen mintegy 120-130-an vesznek részt, egyetemi hallgatók mellett tanárok is – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről hétfőn.

Hét hallgatói csoport indult el, hogy a Múzeum körúti épületcsoporton belül több órát is megszakítson, és további hallgatókat vonjon be a kora délutánra tervezett újabb hallgatói fórumba.
Az MTI tudósítójának a délutáni fórum céljáról csak annyit mondtak, hogy arról majd ott helyben határoznak.
Az előadóteremben a Hallgatói Hálózat blokádra felhívó szórólapját is osztogatták. A brosúrán a “Mire jó a blokád?” kérdésre azt a választ adják: “Az ellenállás és a nyomásgyakorlás központja, bázisa. A hallgatók az aktuálpolitika által indokolt helyzetben átveszik, visszaveszik az épület irányítását”.
A diákok délelőtt az ELTE Múzeum körúti épületében több teremben is leállították az oktatást, ezzel tiltakozva az egyetemet érintő pénzelvonás ellen.

Teremfoglaló diákok az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) budapesti, Múzeum körúti B épületében 2013. február 11-én. A demonstrálók az egyetemet érintő pénzelvonás miatt az oktatást több teremben megszakították. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Forrás : MTI

Bővebben a Facebookon : Nem hallgattunk el! – A kormány nem teljesítette a diákok 6 pontos ultimátumát

Hoffmann Rózsa: A kormányzat 27 milliárddal kompenzálja az egyetemeket

Fotó: Gémes Sándor

Nem elsorvasztani, hanem támogatni akarja a kormányzat az egyetemeket – közölte Hoffmann Rózsa a Rókusi Általános Iskolában tartott fórum után. Az államtitkár a SZEGEDma.hu-nak elmondta, 27 milliárd forintot szán a kormányzat a kompenzációra.

Miután bejelentették, hogy azon a 16 szakon is indítanak államilag finanszírozott képzést, ahol eredetileg nem tervezték, több egyetemen is jelezték, hogy ez nagyon magas ponthatárokat fog generálni, és hátrányba kerülnek a vidéki intézmények, így akár a Szegedi Tudományegyetem is. Ezzel kapcsolatban Hoffmann Rózsa portálunknak elmondta, a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok. „Jó lenne már nem csak a negatív oldalát nézni a pozitív döntéseknek, hanem azt látni, hogy igen, a kormány meghallgatta a hallgatók szavát, és engedett abból az elhatározásából, ami azt eredményezte volna, hogy 16 szakon egyáltalán ne legyen állami ösztöndíjas hely” – jegyezte meg.

Tovább: szegedma.hu

A kormány és a HÖOK közötti megállapodás meddig érvényes ?

A kormány és a HÖOK között megállapodás jött létre. Ezt írja az MTI :

 Részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétfőn Budapesten. Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak.

A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.
A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet – olvasható az aláírt dokumentumban.
A megállapodás szerint a felek tudomásul veszik, hogy az Országgyűlés eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, így a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ.
A felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források. Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki.
A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer – tekinti át.
Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felsőoktatás az elmúlt 20 év folyamatainak eredményeképpen, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség – mutatott rá.
Az intézmények pénzügyi helyzetének áttekintését hangsúlyozva megemlítette, van olyan egyetem, amelyik azt jelentette, hogy az elmúlt év végén 2,5 milliárdos megtakarítása volt. Az intézmény nevét ugyanakkor a tárca vezetője egyelőre nem kívánta elárulni.
Hozzátette: egyetértés volt abban, hogy ez egy ideiglenes megállapodás, azaz erre az évre szól. Fenntartják a jogot, hogy jövő évben változtassanak – jegyezte meg.
Szintén azonosak voltak az álláspontok azt illetően, hogy a felsőoktatási forrásokat növelni kell, és mint mondta, a korábban említett 23-25 milliárd forintra vonatkozó ígéretüket továbbra is fenntartják.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hangsúlyozta: részmegállapodást írtak alá, amely a felvételi előtt álló diákok érdekében született. Kiemelte: az egyezség alapján idén nincs egyetlen olyan szak sem, ahol csak tandíjas képzés lenne.
A meghatározott pontszámok magasak, ugyanakkor ha kiderül, hogy túl magasak, akkor a miniszter a megállapodás alapján korrekciót hajt végre. Kitért arra is, hogy a munka jelentős része még most következik. Tematizálták azokat a kérdéseket, amelyekben változások várhatók, ezek részleteit közösen dolgozzák majd ki.
Arról, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) részvétele miként alakul az egyeztetéseken, a miniszter kifejtette: a megbeszéléseket a hallgatók megválasztott képviselőivel, az oktatók, professzorok képviselőivel és a gazdaság szereplőivel kívánják lefolytatni. Tudják, hogy “más szereplők is vannak a pályán”, és tudomásul veszik, hogy a hallgatói önkormányzatok közvetítsék más civil szervezetek kéréseit, követeléseit, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos egyeztetéseken olyan szereplők legyenek jelen, akiknek mandátumuk van, és megválasztott szervezetek. A hallgatói önkormányzatokat a felsőoktatási törvény is a hallgatói érdekképviselet megjelenítőiként rögzíti – jegyezte meg.
Nagy Dávid hozzátette: azon az állásponton vannak, hogy a lehető legszélesebb kört kell bevonni az egyeztetésekbe, azokat a szervezeteket, amelyek ennek ellenére sem kapnak meghívást a kerekasztalra, a jövőben is tájékoztatják majd.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben a HaHa februárban demonstrációt szervez, azon részt vesznek-e, megerősítette korábbi álláspontjukat: amíg a tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak, nem szerveznek megmozdulásokat, ugyanakkor az együttműködés nemcsak az egyeztetésekre terjedhet ki, hanem adott esetben a véleménynyilvánítás megszervezésére is.
Az esetleges megmozdulásokról a miniszter azt mondta: a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított, utcai megmozdulások törvényes formájában is. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy van-e olyan nyomós ok, amely miatt  utcára akar menni – fogalmazott.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke részmegállapodást írnak alá a felsőoktatásról Budapesten, a minisztérium épületében 2013. január 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Szinte alig írták alá a megállapodást , máris sokan kételkednek a kormány jó szándékában.A HaHa már bejelentette,hogy nem fogadja el ezt a megállapodást.A hvg.hu szerint a kormány csak blöffölt . A Hallgatói Hálózat szervezkedik ismét,mert a ponthatárokat magasnak tartja. Ha a kormány nem tartja be a szavát ismét az utcára mennek a diákok február 11-e után?Ezt írják:

Bár a kormányzati sikerpropaganda és a HÖOK által január 21-én aláírt megállapodás alapján úgy tűnhet, hogy megoldódtak a fiatalok felsőoktatással kapcsolatos problémái, ez koránt sincs így. A diákok soha nem látott méretű megmozdulásai elérték, hogy minden szakon legyenek állami helyek, a kormány nem tudta bevezetni a tandíjat! A tiltakozások sikere megmutatta, hogy érdemes kiállnunk magunkért! Azonban a január 21-én kötött megállapodás ponthatárai a tanulni vágyó, de nem elitiskolába járó többség számára lehetetlenné teszik a bekerülést a 16 legnépszerűbb szakra.

Forrás : facebook.com

A szülők Orbánt Viktort is várják a mozgásjavító iskolába

Vajon Orbán Viktor vagy Balog Zoltán esetleg Tarlós István elmegy hétfőn Mexikói úti Mozgásjavító iskolába?Illendő lenne,ha mind a három személy elmenne,de Orbán Viktornak hivatalos programja van.

Orbán Viktor miniszterelnököt, Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert és Tarlós István főpolgármestert is meghívták a szülők hétfőre a Mexikói úti Mozgásjavító iskolába, hogy megmutassák: az infrastrukturális feltételek adottak a szakközépiskola működéséhez. Az új évfolyamnak a Lajta-ház harmadik emelete adna helyt, ahol rendelkezésre állnak a szükséges, akadálymentes vizesblokkok és ahol az iskola a múlt héten kifestett és rendbe hozott egy tágas tantermet, amit már csak be kell rendezni. A szülők szerint gyermekeiknek is joguk van a szabad iskolaválasztáshoz, akárcsak ép társaiknak.

Mi a legnagyobb baj az iskolában?

Mint ismeretes, a fővárosi önkormányzat az ősszel úgy döntött, hogy hazánk egyik legkorszerűbb speciális iskolájában a 2013-2014-es tanévtől nem indít új évfolyamot a szakközépiskolában, és ezzel a döntésével megszünteti azt. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy nincsenek meg az infrastrukturális feltételek a középiskola működéséhez, a felújításokhoz szükséges mintegy 200 millió forintot pedig nem tudja biztosítani. A főváros múlt heti közleményében részletesen felsorolja, hogy mi mindent kell még felújítani a középiskolai osztályoknak is helyt adó Lajta-házban. Ha az illetékesek vették volna a fáradságot és a döntés meghozatala előtt legalább egyszer kimentek volna az iskolába, akkor láthatták volna, hogy a Lajta-ház nagy része már megújult.

Nem tudja a bal kéz mit csinál a jobb kéz?Az iskola egy másik eseményre hívott meg más politikusokat.Sok sikert az iskolának ‘

A január 21-i helyszíni bejárásra a szülők meghívták Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettest és a fővárosi önkormányzat oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetőjét. Rajtuk kívül várják még az oktatási államtitkárt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetőjét és Pokorni Zoltánt, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökét is.

Teljes cikk : pestmegyei-hirhatar.hu