Dobhatjuk el a magyar történelmi könyveket ? Ópusztaszeren egy szenzációs bejelentést tettek közre a Magyarok 8-ik Világkongresszusának a záródokumentumában A magyar nemzet új meghatározása címmel.Többször átolvastam.A lényege az,hogy a magyar nemzet őshonos mindenhol a földön.Nem merem vitatni és kritizálni mert sok tudós személyiség alkotása ez a záródokumentum.Állok és gondolkodok.Ezt a bejelentést meg kell emészteni,mely időbe telik.Az is lehet Bibliát is magyarok írták?Erre még nem kaptam választ.Kíváncsi vagyok,hogy mit szól majd Orbán Viktor vagy Hoffmann Rózsa?Ez az új ismeret benne lesz a tankönyvben?Mit szólnak majd az amerikai,angol ,izraeli és más történészek?Elfogadják vagy nem?Állást nem foglalok csak kérdezek.Olvassák el a teljes záródokumentumot,mely az Égi patróna honlapon jelent meg’
A magyar nemzet új meghatározása,
avagy a nemzet új magyar meghatározása
Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának
Záró-konferenciája, 2012. augusztus 20-án, Budapesten
A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa
2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.
A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].
A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz[6].
Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit”.[11]
2.2. A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője, alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:
„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.”[12]
A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektől.
A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.
A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása.
2.3. A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka ősiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való rokonságát is.
2.4. A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].
2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.[14]
2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel pecsételtek meg.
A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.
Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].
2.7. A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben[17].
2.8. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek[18].
3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.
3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut[19].
4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbőczy István alábbi meghatározása szerint:
„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.
1§ Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója. A jogtudomány ennek a
2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb.
3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig
tanítja, hogyan történjék ez.” (Werbőczy: Tripartitum, Előbeszéd, 5. czím)
4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak ősiségére, egyetlen archiregnumként[20], azaz őskirályságként ismerte el a kor főhatalma, a pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelő viszonyban levő, apostoli királyságként határozta meg.
Ez az az állam, amely immanens fejlődése folytán jutott el a főhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam első számú személyiségére, első számú közjogi méltóságára való ruházásáig.
A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa első alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek előzménye a magyar alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt, vezetőitől megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve; a függetlenség elve; a törvény előtti egyenlőség; az önkormányzat[21].
4.3. A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött, mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.
4.4. A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent Korona főhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás nélkül védelmezi azt minden (külső vagy belső) ellenségével szemben.
4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely annak főhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.
4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetőinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.
4.7. A 4.3. és 4.4-ből következően a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.
5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.
E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a később betelepülő kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei között tette lehetővé az anyanyelvű közösségépítést, a többetnikumú városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás (székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlődését szavatolta[23].
E népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erősítették illetve erősítik az országot.
5.2. Napjaink nemzetpolitikai kihívásai miatt, a magyar állam jelenlegi helyzetében két népcsoportról külön is szólnunk kell.
5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben államalkotóvá és világhatalmi tényezővé vált zsidó népnek a történelem során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor Béla ajánlásának megfelelően a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania kettős identitását, hogy erősítse az országhoz való kötődését, zsidó magyarrá válását.[24]
5.2.2. A cigány népcsoport a cigány népnek a történelem során Magyarországra, a magyar állam területére a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai cigány vagy magyar cigány tudatúak. A cigányság kulturális felemelkedése és az ország fenntartásához való hozzájárulásuk jelentős növelése a magyar nemzet megmaradásának egyik halasztást nem tűrő, megoldást sürgető sorskérdése.
A magyar nemzet új meghatározásának középpontjában a nemzet által belülről megélten és kívülről elismerten megteremtett értékek állnak. Ezen értékek a történelmi idők során, nemzeti tragédiák árán és életet nyitó győzelmek hozadékából születtek, nemzedékek vérével-verejtékével, építő munkájuk, közjogi harcaik, honvédő áldozatuk gyümölcseként, honvesztő árulások és eltévelyedések ellenére. A magyar nemzet legkiemelkedőbb hozzájárulása az egyetemes emberiség felemelkedéséhez annak az államrendnek a kialakításában testesül meg, amely egyedülálló mértékben helyezi középpontba az ott élő emberek nemére, fajára, nemzetiségére és vallására való különbségtétel nélkül az emberi méltóságot. Ezt az államot eleink a Szent Korona tanra alapozták, és a Szent Korona országának nevezzük. A magyarság által megteremtett államnak a legfőbb ismérve a földi hatalomnak az égiekkel való összekötése, az emberi esendőségtől való mentesítése, legfőbb értéke az igazságalapú jog folyamatos uralma és legfőbb eszköze a jogfolytonosság.
Meghatározásunkat abban a meggyőződésben fogalmaztuk meg, hogy történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. Ezért történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítása a legfőbb korparancs, a legelső nemzetstratégiai feladat. A jogfolytonosság helyreállításának pillanatában az ország államformája alapjogilag/de jure apostoli királyság, amelyről bármikor népszavazás tartható.
„Mégis örök igazság marad, hogy csak egyetlen valóságos alkotmánybiztosíték van: a nemzet ragaszkodása alkotmányához, s önfeláldozó elszántsága annak megvédelmezésére.
Ha ez megvan, ha a nemzet tagjai annyira magukénak tekintik alkotmányukat, hogy annak megvédése érdekében szenvedni, magukat feláldozni készek, akkor az alkotmány biztosítva van. Ha ez az önfeláldozó elszántság hiányzik, ha az én érdeke felette áll az alkotmány sérthetetlenségének, akkor a legszebben megfogalmazott alkotmánybiztosítékok is üresen kongó, tartalom- és érték nélküli hatálytalan papirosgaranciák.” (Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. 22-23. oldal
Budapest, 2012. augusztus 20.
A Magyarok VIII. Világkongresszusa
Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
.jpg)
