Valaki blogja információs és moderált blog .Magyarok ' Ha nem szeretjük,de legalább tiszteljük egymást' Ha bajban van a magyar segitsünk mint a hókasztrófában' Nagy árvíz előtt áll Magyarország.Segitsen'
2013. május 8. Hozzászólás
A 2001-es terrortámadáskor megsemmisült Ikertornyok helyén építik a Freedom Towert,melyet 2014-ben fognak átadni.Az épület 104 emeletes, 550 méter magas és összesen 300 ezer négyzetméter lesz.Az építkezés becsült költsége közel 3,8 milliárd dollár.71 emeletes lesz,mely a világ hetedik legmagasabb épülete.Bővebben a femina.hu-n
Forrás : reedomtowernewyorkcity.com
2013. április 28. Hozzászólás
Erdély remek hely a turisták számára, több okból is. Egyik oka, hogy történelmileg és földrajzilag kiemelkedő helyszíne a magyarságnak, másrészt lakosai és népszokásai képesek visszarepíteni az időben és megismertetni egy új, mégis régi, titokzatos magyar földdel, amelyre nem kerülhet a felejtés leple. – írja a bien.hu
Ha teheti menjen el Erdélybe és látogassa meg a felsorolt 10 úti célt.Melyek ezek?Segesvár,Brassó,Nagyszeben,Bran kastély,vidéki Erdély,Kárpátok,Erődtemplomok,Poiana Brassó,Barcarozsnyó fellegvár,Torockó.
Olvassa el a teljes cikket ‘
Torockó 2013 április 4-én
2013. április 21. Hozzászólás
Scmidt Valéria idegenvezető blogjában bemutatja az egyik leghíresebb szerájt, a Topkapi Szerájt.Látogassuk meg a Topkapi Szerájt.
1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, amely a több mint 1100 éve fennálló Bizánci Birodalom bukásához vezetett. a győzelem után a szultán idehelyezte székhelyét és rögtön hozzáfogott a szultáni palota felépítéséhez, hiszen szükség volt egy méltó rezidenciára.
Az Aranyszarv-öböl és a Márványtenger által körülölelt félszigeten, az ún. Szeráj-csúcson áll, ahonnan pompás kilátás nyílik a Boszporuszra. Eredetileg „Új Palota” volt a neve. A Topkapi elnevezést a 18. században kezdték el használni. A szó jelentése „ágyúkapu”, a palotát, ill. szerájt az akkoriban ott található ágyúöntödéről nevezték el.
A valóságban nem egy épületről van szó, inkább egy hatalmas „palotavárosról”. Volt olyan időszak, amikor az épületegyüttesben 40.000 ember élt. A palotát erődített falakkal vették körül, amelyhez 28 torony csatlakozott.
A Topkapi Szeráj ma múzeumként működik.Tovább a felsofokon.hu-ra
Felhívom a figyelmet a galériára,ahol több nagyszerű fotót láthatunk a Topkapi Szerájról.Nagyon jó ha elolvassuk a teljes cikket,mert ezáltal jobban megértjük Szulejmán sorozat történelmi és emberi hátterét.Scmidt Valéria blogjában egy virtuális túrát is tehetünk a szerájba.Kattintson a virtulális túrára ‘
Forrás : csakonlinesorozatok
2013. április 18. Hozzászólás
A Szulejmán török sorozat rajongói és akik ismerik a történelmet tudják azt a tényt,hogy Szulejmán Szigetváron halt meg.Akik már jártak Szigetváron azok láthatták a dokumentumokat.Azok akik még nem voltak vagy nem tudnak elmenni Szigetvárra, azok olvassák el Schmidt Mária idegenvezető bejegyzését.
Sétánkat a Magyar Török Barátság Parkban kezdjük, amelyet 1994-ben alapítottak Szulejmán szultán születésének 500. évfordulójára a Török Köztársaság kezdeményezésére és támogatásával. A Bécsbe tartó 80 ezres török sereget itt állította meg Zrínyi Miklós 2500 fős várvédő csapata. Kilátástalan, de emberfeletti harc volt ez a hatalmas túlerővel szemben. A szultán a vár bevétele előtt két nappal meghalt, amiről nem szereztek sem a török katonák, sem a várvédők tudomást.
2013. április 17. Hozzászólás
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.Tovább : hu.wikipedia.org
A kínai nagy fal
Műholdkép a falról
Forrás : hu.wikipedia.org
A kínai Nagy Fal a világ legnagyobb ember alkotta létesítménye. A fal északnyugati részét legegyszerűbben Pekingből indulva közelíthetjük meg. Az északkeleti szakaszt szintén innen, busszal közelíthetjük meg. A Nagy Fal minden idők legelképesztőbb építészeti vállalkozása. Egyes szakaszai korábban épültek, a határ manti törzsek építettéké tulajdonképpen döngölt földsáncok voltak, amik a betörő nomád népek ellen védték az ittlakókat. Az első kínai császár Cs’in Si Huang-ti végeztette el a hiányzó szakaszok építését, emellet őrtornyok láncolatát alakíttatta ki. Kr. e. 200 körül, tíz év alatt készült el, védve a birodakom határát. A császár legjobb hadvezérét, Meng Tient bízta meg a feladattal. A mukát katonák, parasztok és elítéltek végezték. A fal sziklákon, mocsarakon és sivatagokon keresztül húzódik, így építése rendkívüli erőfeszítéseket igényelt. A kőalap két oldalán téglafalakat raktak, melyeket földdel töltöttek fel. Az őrtornyokon rendszeres őrség figyelt, akik hang és fényjelzéseket használtak. Az építésben közel 300 000 ember vett részt, ami hatalmas szervezőmunkát igényelt. Az építés során több ezer ember halt meg, akiknek a testét egyszerűen befalazták. Ezért a világ leghosszabb temetőjének, és a könnyek falának is nevezték. Megfelelő számú katonával a fal bevehetetlen erődrenszert alkotott. A támadások csökkenésével a falat kezdték elhanyagolni. Kr. u. 607-ben, a Szui-dinasztia alatt kezdték javítani, felújítani. A hagyomány szerint egymillió ember vett részt a felújíytásban, akiknek a fele elpusztult. A Nagy Fal jelenlegi formája a Ming-dinasztia alatt alakult ki. A fal a Po-hai öböl közelében kezdődik, s Kína északkeleti határvonalán húzódik a Góbi-sivatag irányába. A kanyargós fal hossza a leágazásokkal együtt körülbelül 6500 kilométer. A két végpont közötti távolság légvonalban 2450 kilométer. A kínai Nagy Fal a védelmi funkciók mellett hasznos és forgalmas közlekedési útvonallá is vált. A téglafalak közötti út szélessége 5,5 méter, ahol lovaskocsival is lehetett közlekedni. A fal átlagos magassága 9 méter, a megfigyelőtornyoké 12 méter volt. A kínai Nagy Fal a viszontagságok ellenére is lenyűgöző látványt nyújt, emléket állítva a régi korok nagy uralkodóinak.
Forrás : vilagcsodai.webatu.com
A kínai Nagy Fal a világ legnagyobb ember által alkotott létesítménye, a kegyetlen munkában azonban több tízezren életüket vesztették. Mivel az áldozatok holttestét a falakba építették, ezért nevezik sokan a Nagy Falat a világ leghosszabb temetőjének, vagy a könnyek falának. Tovább : noiportal.hu
Térképek és videók : wondersoftheworld.tv
2013. április 16. Hozzászólás
Az ókori Egyiptom területén épített piramisok közül az egyiptológia 36-ot királysírként ír le. Ezek olyan meggyőző fejlődési vonalba állíthatók, mely alapján néhány olyan piramis hozzávetőleges korát is meg lehet állapítani, amelyek építtetőjéről semmilyen adat nem maradt fenn. A piramistemetkezés időbeli alaki fejlődése egy régészeti tipológia, melyhez nagymértékű kultikus szemléletváltások, a politika és a gazdaság aktuális állapota adott alapot.
Az első tudományos igényű tipológiát Richard William Howard Vyse és John Shae Perring állították fel a 19. század közepén, akik – igaz csak megsejtéses alapon – a lépcsőzetes piramisokat a gúlák elődjének tartották.Tovább: hu.wikipedia.org
Forrás : felsofokon.hu
További képek : google.hu
Videók,térkép : wondersoftheworld.tv
Bővebb információ : tttweb.hu és piramisok.hu
2012. szeptember 11. Hozzászólás
Utazzon az Infó Rádió segítségével a világ országaiba’ Az Infó Rádió sok információval szolgál.Hallgassa az adásait.Néhány műsort meghallgathat.Jó utat ‘
Ha utazását tervezi, ha éppen visszatért egy hosszú hétvégéről, ha arra kíváncsi, hogy hol lehet nyáron telelni, vagy télen feltöltődni, hallgassa az Inforádió utazási magazinját! Hetente kétszer, pénteken és szombaton megtudhatja, hogy melyek a világ legjobb szállodái, hol van a legszebb homokos tengerpart, hol mérik a legjobb bort a világon és mit érdemes megnézni egy-egy európai nagyvárosban. Akár útikönyvek helyett is, kapcsoljon az Inforádióra, vagy keresse az interneten a Világszámot!
Email: vilagszam@inforadio.hu
Forrás : inforadio.hu
Adás kezdése: pénteken 18.30-19.00 és szombaton 10.00-11.00
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
Hallgassa meg:
2012. augusztus 29. Hozzászólás
Az afrikai kontinens déli részén található Zimbabwe, az egykori Dél-Rhodézia, amely Cecil Rhodes (1853–1902) bányamágnásról, országalapítóról kapta a nevét. Az 1860-as években Nagy Zimbabwe romjaiban fedezte fel magának a fehér ember Salamon bányáit, a bibliai Ofir romjait, vagy Sába királynő palotáját, de születtek elméletek, melyek szerint a föníciaiak, az arabok vagy a kínaiak keze van az afrikai viszonylatban monumentális gránitépítményekben. Sokáig nem akarták elfogadni a tényt, hogy egy afrikai népcsoport, mint a sona, képes volt ilyen épületek emelésére.
1867-ben egy Adam Renders nevű vadász találta meg a romokat, amelyekről már a 16. századi portugál történetíróknak is tudomásuk volt. A portugálok ugyan soha nem látták a várost, de a bennszülöttektől hallottak a romokról és a környező aranybányákról, így nem csodálkozhatunk azon, hogy egy egész aranyvárost vizionáltak a dzsungel közepére, melynek legendája a következő évszázadokban is tovább élt.
Alexander Merensky (1837–1918) német misszionárius már 1862-ben útra kelt, hogy megkeresse a romokat, de vissza kellett fordulnia. Renders útmutatásai nyomán 1871-ben mégis sikerült eljutnia Nagy Zimbabwéba Karl Mauch (balra) geológus útitársaként, aki a helyi legendákat Merensky biblikus elképzeléseivel párosítva mintegy fél évszázadra meghatározta a kutatás irányát, amely – mit sem törődve a tényekkel – onnantól szinte kizárólag az Ószövetség felé mutatott.
“Rövidesen előtte álltam, s egy gránittömbökből épített, mintegy húsz láb magas falat vettem észre. Nem kellett sokáig keresnem a bejáratot, mert volt a közelben egy hely, ahol a törmeléken át egy szemlátomást gyakorta használt ösvényféle vezetett a romok belsejébe. Az ösvényt követve törmelékhalmokon és fadarabokon bukdácsoltam át. A sűrű bozót és nagy fák miatt egyetlen nézőpontból sem tudtam tekintetemmel átfogni az egész építményt” – írja naplójában.
Mauch jó szándékú ember volt, de nem tudta kivonni magát Nagy Zimbabwe bibliai eredetének elmélete alól. Bizonyítékokat keresett vélt igazának alátámasztására, és aki keres, talál: “Ugyanolyan szaga volt, mint a ceruzámnak, ezért úgy vélem, hogy bizonyára cédrusfa, ez máshonnan nem érkezhetett, csakis a Libanon-hegységből. Nagyon is ékesszóló bizonyítéka annak, hogy ezek a romok Salamon építményeinek utánzatai” – írja egy, a romokból származó fagerenda szaga alapján. Ezek a gondolatok, miszerint csak a fehér emberek voltak képesek ilyen építmények megalkotására, a rasszizmusnak, a fehér faji felsőbbrendűség hitének szolgáltattak muníciót. A rhodéziai kormány egyik 1938-ban kiadott plakátján az látható, ahogy Nagy Zimbabwe romjainál egy fekete rabszolga aranyat ajánl fel Sába királynő szellemének.
David Randall-MacIver fotója 1906-ból…
Cecil Rhodesnak tetszettek ezek az elméletek, és megvásárolta a kutatásokból származó leleteket, majd 1891-ben megbízta James Theodore Bent (1852–1897) angol régészt Nagy Zimbabwe feltárásával. Bent nem igazán tudott dűlőre jutni az épületek származásávalkapcsolatban. Egy ideig még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy azok “bennszülöttek művei”, majd föníciai és egyiptomi hatásokat vélt felfedezni Nagy Zimbabwe építészetében. Évtizedeknek kellett eltelni, míg a diffuzionista megközelítést, vagyis a fejlettebb területek domináns hatását végre elvetették, és önmagában kezdték vizsgálni Nagy Zimbabwe kultúráját.
Bent ásatásai után a Rhodesia Ancient Ruins Ltd. szerzett jogokat a terület feltúrására, így 1897 és 1900 között felbecsülhetetlen károkat okoztak azzal, hogy mintegy ötven romot raboltak ki. 1905-ben David Randall-MacIver, egy újabb angol érkezett a helyszínre, aki ezúttal valóban az igazságra volt kíváncsi, és sikerült is bebizonyítania, hogy az épületek valamikor a középkorban épültek, és nem volt közük egyetlen ismert magas civilizációhoz sem.
A régészeti érvek csak a tudományos körök egy részét győzték meg, a laikusok többsége továbbra is szilárdan hitt abban, hogy Nagy Zimbabwe nem lehet négerek műve, ezért 1929-ben a Brit Társaság meghívta Gertrude Caton-Thompsont, hogy vizsgálja felül Randall-MacIver kutatásait, aki 1931-es jelentésében végül elődje eredményeit erősíthette csak meg: az “összes leletanyag sem tudott egyetlen olyan leletet sem kimutatni, amely a bantu eredettel és a középkori keltezéssel ellentétben állna.” Az angol kutatók modern tudományos módszereikkel aláásták az országot kifosztó gyarmatosítóknak a fehér felsőbbrendűségről hangoztatott elképzeléseit.
A 15. század végéig a sonák egyik csoportjának, a karangáknak volt kereskedelmi és vallási központja Nagy Zimbabwe 7,3 négyzetkilométernyi rommezeje, ahol más leletek mellett nyolc kőmadár is előkerült. Ezek a stilizált bukázó sasok később Zimbabwe nemzeti jelképévé váltak. A tárgyak Mawlit, a mennydörgés madarát ábrázolják, akinek fontos szerepe volt a sona nép mitológiájában, most pedig ezek a madarak köszönnek vissza a nemzeti zászlóról, a címerről és a pénzekről is.
A kőszobrokból négy teljeset és egy töredékeset Dél-Afrikába küldtek Sir Cecil Rhodesnak, ezekből négy darab Zimbabwe 1981-es felszabadulásakor vissza is került az országba, egyet mindmáig Rhodes egykori fokvárosi házában őriznek. A többi madár – egy kivételével – mindig is Zimbabwében volt. Azt az egyet 1907-ben adta el a berlini Néprajzi Múzeumnak Merensky, de a második világháború után a szovjet csapatok Leningrádba szállították, és csak a Szovjetunió felbomlása után került vissza Berlinbe, majd 2003-ban a múzeum visszajuttatta Robert Mugabe elnöknek.
A 19. században megtalált Nagy Zimbabwe 20. századi története a rasszizmus, a kapzsiság és az emberi gonoszság veszélyes sűrítménye; de amíg Mugabe diktatúrájában olyan véletlenis megeshet, hogy a részben állami tulajdonban lévő Zimbank szervezte sorsolásán éppen az elnök maga birtokolja a százezer zimbabwei dollárt érő nyertes szelvényt, továbbra sem lehet számítani semmi jóra. Mugabe magának akarja a mennydörgés madarait – bármilyen alakban.
Szerző : Pallag Zoltán
Forrás : player.hu
2012. augusztus 26. Hozzászólás
Eger már eddig is Magyarország egyik kulturális fővárosa volt, azonban a város lakossága és a helyi vezetés nem elégszik meg a várnegyed csodás történelmi környezetével.
Pályázatot nyújtottak be annak érdekében, hogy a helyi pincerendszert korszerűbbé és látványosabbá tegyék, hogy még több turista szemében legyen kedvező úti cél a környék.
A török seregek Magyarországról való kivonulása után Fenessy György püspök úgy határozott, hogy nem szeretné tovább az egri vár vendégszeretetét élvezni, ezért a püspökség nevében megvásárolt két telket.
Az újonnan épülő palota megépítéséhez azonban szükség volt anyagra is, amit a telek mögötti dombból termeltek ki.
Így alakult ki a különleges föld alatti rendszer – a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig fut -, melyben az egyházi adóként beszolgáltatott bort tárolták, amit a környező területek földműveléssel foglalkozó embereinek kellett kitermelni.
Ez pont kapóra jött, ugyanis az Oszmán Birodalom seregei teljesen tönkretették a vár ostroma során a korábbi tárolót.
Ugyan az 1947-es államosítás következtében a pincét bezárták, a víz elvezetésére már nem gondoltak, így a 30 méter hosszú alagút életveszélyes lett, több helyen beomlott. Csak a nyolcvanas években nyitották meg újra, amikor is megerősítették a megsüllyedt szerkezetet.
2007 emlékezetes évnek számított Eger történetében, ugyanis a pincerendszert az ország hét legérdekesebb építészeti emlékei közé sorolták. A Város a vár alatt elnevezést viselő projekt azonban idén újabb fordulóponthoz érkezett, ugyanis a város pályázatot nyújtott be, hogy még nagyobb részben bejárható legyen a különleges rendszer.
A projekt keretében négy, önállóan is behatárolható elemet építenének ki, ezeket pincetúra kötné össze. A pinceágak nem kulisszaként szolgálnának, hanem a meglévő állapotot mutatnák be, a 21. századi technika segítségével.
A több éve formálódó elképzelés elsődleges célja, hogy a város alatt húzódó, több kilométer hosszan feltárt pincerendszer látogathatóvá váljon, és nemzetközi vonzerővel bíró turisztikai attrakció legyen. Ennek szellemében elsősorban lifteket alakítanának ki, melyekkel sokkal könnyebben megközelíthető lenne a föld alatti város.
Sőt, különleges fényjátékot is beépítenének a járatokba, ami még látványosabbá tenné az amúgy is érdekes látnivalót. A több kilométerre nyúló szakasz szíveként a Broadway étterem szolgálna, ahol egy kisebbfajta helyi piacot is kialakítanának, középpontban az egri borvidék kiválóságaival.
Képek: varosavarosalatt.hu; MTI, Komka Péter
Forrás : femina.hu
Valaki blogja
