Mága Zoltán : A múltunkból okulva meríthetünk erőt jövőnk építéséhez!

Gyávaság, ha feledjük a múltunkat, vagy akár szemlesütve, némaságunkkal leplezzük mindazt a gyalázatot, amit ember ember ellen elkövetett az elmúlt évszázadok, évtizedek alatt. Emlékezzünk és emlékeztessünk, mert mindig szembe kell nézni a vészkorszak borzalmaival, még akkor is, ha az iszonyatosan fájdalmas, ha szívszorító, mert csak abból, és így meríthetünk erőt a rossz elleni küzdelemhez.

A bátor szembenézésre kell biztatni embertársainkat, igaz szívvel és hittel tanítani kell erre gyermekeinket azért, hogy nekik is mindig, és mindenkor legyen hitük és bátorságuk kiállni az igazságtalanságért, a bajba jutott emberekért, azokért, akiket ideológiai alapon próbálnak kirekeszteni, elnyomni, vagy akár megsemmisíteni.

Ezt tanítja nekünk több mint 70 év elteltével a vészkorszak borzalma, erre figyelmeztet minket lelkiismeretünk. Emlékezésünkkel és az emlékeztetésünkkel okulhatunk a múltban elkövetett hibáinkból, és még időben felhívhatjuk a figyelmet, jelet adhatunk, mutathatunk arra, hogy eszméljünk rá cselekedeteink, kimondott szavaink súlyára, mert a megszületett gondolat által kimondott szó vezetett a táborok kéményéig, a kivégzőosztagok gyilkos lövéséig. Örök mementóként ott állnak a Duna parton a levetett cipők, kisgyermekeink, anyáink, nagyszüleink lábbelijei, tudatván, csak azok, és mindössze emlékük maradhatott hátra.

Nem engedhetjük, hogy a történelem megismételje önmagát, nem engedhetjük, hogy a törvényhozás épületében, gyönyörű hazánk kicsinyke utcáin akár ma is kirekesztő gondolatok és indulatok bontakozzanak ki, születhessenek meg, hangozhassanak el. Gyűlölködéssel, kirekesztéssel nem építhetünk élhetőbb, szerethetőbb és gazdagabb világot magunk köré. Mert tudnunk kell: a gyűlölet és a kirekesztés színe sötét, amely lepelként borul országunkra, saját magunk és gyermekeink jövőjére. Nem engedhetjük, hogy életünk legnagyobb kincsei, jövőnk reménységei, javaink és szellemi értékeink örökösei a mi cselekedeteink sokszor nehéz és súlyos terhét tovább cipelve hasonló jövő elé nézzenek, ezért megálljt kell parancsolni minden olyan téveszmének, amely már bebizonyította: a történelem szemétdombján sem lenne szabad megtűrnünk!

Több mint egy évtizede, aktív közéleti szerepvállalásaimmal, zenei rendezvényeimmel, karitatív cselekedeteimmel azért dolgozom, azért küzdöm idehaza, a teljes Kárpát-medencében, a föld bármely kontinensének országaiban, hogy bizonyítsam: Isten fő műve, az Ember, képes tanulni a hibáiból, és képes a Tízparancsolat szerinti felebaráti szeretetre, meg tudja tartani a legfőbb törvényeket, és képes az összefogásra, az önzetlen szeretetre is.

Az elmúlt években teljesített 100 templomi koncertsorozatommal hidakat építettem országok és emberek között. Bebizonyítottuk, hogy a származás, a vallás, a bőrszín, vagy a társadalmi rang, vagy akár az anyagi jólét alapján nem lehet és nem szabad kirekeszteni senkit, hiszen a baj mindenkit egyformán érhet, és egy adott helyzetben mindenki kerülhet kisebbségbe, és csak az összefogásban és a szeretetben van az igazi erő.

A most zajló újabb 100 állomásos misszióm, a Hegedűvarázs, amely a magyar zenei kultúrát népszerűsíti a világ minden táján, ugyanezt a célt szolgálja. Magyarország polgárai összefogásukkal, szeretetükkel eddig is bebizonyították: függetlenül attól, kinek milyen a bőrszíne, származása, ha szorgalmasan és becsületesen dolgozik, akkor ugyanolyan eséllyel indulhat az életben, és megbecsült tagja lehet hazánknak, Magyarországnak. Országunk nem kirekesztő, nem antiszemita, értéket és rangot teremt minden becsületesen dolgozó, tenni akaró embernek. A cigány, a székely, a zsidó, a csángó kultúra szerves része a magyar örökségnek, az egyetemes kultúránknak. Ezt hirdetem, ezt bizonyítom újévi koncertjeimen, katolikus, református és evangélikus templomokban, bazilikákban, székesegyházakban, zsinagógák falai között tartott hangversenyeimmel, ezért veszek részt minden évben az Élet menete rendezvényén, mert nem csak múltunk, jövőnk is közös, együtt kell élnünk és őriznünk értékeinket. Az Ember, az Emberiség értékét.

Ma, április 16-án a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján fejet hajtunk és némán, sajgó lélekkel és vérző szívvel emlékezünk azokra a sok százezer zsidó származású honfitársunkra, gyermekekre, nőkre, férfiakra, idősekre és fiatalokra, akiket mindössze néhány hónap alatt gyilkoltak meg a náci eszme szellemiségében koncentrációs táborokban. Ma nem csak a főhajtásnak, a szembenézésnek is itt van az ideje, ezért együtt gyújtsunk gyertyát azokért, akiknek életét ideológiai alapon, gyáva lelkiismeretű emberek erőszakos módon vették el!

Mága Zoltán

2013 április 16-én Holokauszt-emléknap volt.Bár sok magyar gondolkozna úgy mint Mága Zoltán…. Mi volna ha kivennénk a zsidó és a cigány származású magyarokat a nemzeti örökségből?Például a Nobel-díjasok listájából?

Forrás :facebook.com

Holokauszt-emléknap: Megemlékezés a Cipők a Duna-parton emlékműnél - hirado.hu-n olvasható

Kikkel nem hajtana fejet Gyurcsány Ferenc?

A választ megkapjuk Gyurcsány Ferenc bejegyzéséből:

A Holokauszt emléknapon az alávaló módon, aljas módon meggyilkolt európai zsidóságra emlékezünk.
Minden tizedikük magyar volt. Ó, Teremtő!
Szomorúságom csak fokozza, hogy nácik mentegetőivel kellene fejet hajtanom az áldozatok előtt. Na, azt már nem…

Forrás : facebook.com

A nácik mentegetői sem hajtanának fejet Gyurcsány Ferenccel .A Jobbik biztosan nem.A Fidesz úgy tesz mint ha nem,de ki tudja.Horthy kultuszát ápolja sok magyar.Ők fejet hajtanak  Holokauszt-emléknapon?

Európai Parlament : Jobbik Magyarország szégyene?

Szégyennek nevezte kedd este, az Európai Parlamentben tartott holokauszt-emléknapon Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata elnöke, hogy az Európai Unió egyik tagállamának egyik szabadon választott képviselője a zsidók összeírását szorgalmazta.

Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus vezetője arról beszélt, hogy több országban is egyre több az antiszemita incidens. Magyarországot is kiemelte: egy 2012-es felmérésre hivatkozva azt állította, hogy 63 százalékkal emelkedett az ilyen esetek száma.
“Sem figyelmen kívül hagyni, sem elfogadni nem tudjuk az olyan pártokat, mint a Jobbik, amely Budapesten a zsidók összeírását sürgette” – fogalmazott a moszkvai születésű zsidó vezető. A görög Arany Hajnal pártról is beszélt, amely az athéni törvényhozás helyeinek hat százalékát birtokolja, és azt állítja, hogy a második világháborúban harmincadannyi zsidó embert gyilkoltak meg, mint ahány a nürnbergi nemzetközi törvényszék megállapításában szerepel.
Kantor a soát a zsidóság és Európa történelmének mélypontjaként említette, és felidézte azt a mondást, miszerint ahhoz, hogy a gonosz győzedelmeskedjen, csak annyi kell, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit. Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke szerint Európa a második világháborút megelőző időszakban nem vette észre a gyűlölet és a szélsőségesség szelét, és ezért hatmillió zsidó az életével, Európa pedig a második világháború öldöklésében meghalt emberek életével fizetett. Moshe Kantor hangsúlyozta: “nem hunyhatunk szemet, mert újra erősödik az antiszemitizmus”.
Martin Schulz, az EP elnöke beszéde elején kijelentette, hogy Európában igenis van antiszemitizmus. Van olyan szabadon választott képviselő az Európai Unió egyik tagállamában, aki a zsidók összeírását sürgeti – utalt a német politikus Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő kijelentésére. (Tavaly novemberben a parlamentben Gyöngyösi annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.)
“Ez szégyen Európában!” – mondta Martin Schulz, és szavait a megemlékezés résztvevői tapssal fogadtak.
Az EP elnöke úgy vélekedett, hogy az európai, határok fölött álló intézmények feladata nemcsak a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés, hanem a kölcsönös kontroll is annak megakadályozására, hogy “az európai közösség egyik tagja ellenőrizetlenül elsodródjon egy veszélyes irányba”.
“A holokauszt megmutatta, milyen mélyre süllyedhet az ember. A gonosz mindennap, minden percben létezik, ezért elővigyázatosnak és ébernek kell lennünk minden percben” – fogalmazott Schulz. Kijelentette, hogy a diktatúrának el kell tűnnie Európából, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a diktatúra mindig ott kezdődik, ahol nem szavatolják az egyén demokratikus jogait.
A német EP-elnök szerint a holokausztra nemcsak ezen a napon kell emlékezni, hanem mindig, folyamatosan. Készen kell állni a harcra a szabadságért, a demokráciáért, a méltóságért, bátornak kell lenni, ahogyan Raoul Wallenberg is bátor volt – hangoztatta Schulz. Hozzátette: bátornak lenni nagyon nehéz, “nem vagyunk mindannyian hősök, és senki sem ítélheti el azokat, akiknek nincs erejük bátornak lenni”.
A szocialista politikus annak a véleményének adott hangot, hogy aki erős, vezető, választott tisztségviselő, közszereplő, annak bátornak kell lennie, hogy kiálljon bárhol és bármikor, ha felüti a fejét a rasszizmus vagy az antiszemitizmus, és ki kell mondania, hogy “amíg én itt vagyok, addig senkit sem fognak a nemzetisége, származása, vallása, etnikai hovatartozása vagy politikai nézetei miatt megalázni”. Az EP elnöke rámutatott, hogy az uniós parlamentnek is van olyan képviselője, aki Auschwitzot jelentéktelen történelmi részletkérdésnek tartja, és legszívesebben az épület falain kívül látná azt az embert, aki ugyanakkor a testület szabadon választott tagja.
Az Európai Bizottságot Maros Sefcovic, a brüsszeli testület alelnöke képviselte a megemlékezésen. Azt mondta: nincs az emberi történelemnek zordabb fejezete, mint a soá, és nincs az emberiség történetében szörnyűbb dolog, ami az emberi kegyetlenségre emlékeztetne, mint Auschwitz gázkamrái.
A szörnyűségek a szlovák biztos szerint azt is megmutatták, hogy egy-egy ember is képes lehet változtatni az eseményeken, Raoul Wallenberg svéd diplomata például több tízezer magyar zsidó életét mentette meg.
“Meg lehet bocsátani, de elfelejteni nem (…) Emlékeznünk kell, mert a holokausztot, az emberi történelem legmélyebb pontját sosem szabad elfelejteni, mert biztosítani kell, hogy annak a kornak a szörnyűségei ne kísérthessenek minket újra” – zárta beszédét.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország igazságügyi minisztere, Alan Shatter végtelen gonoszságnak nevezte a soát. “Erkölcsi imperatívusz, hogy megtagadjuk azokat, akik veszélyes előítéleteket szítanak” – fogalmazott. Szerinte a második világháború idején és az azt megelőző időszakban a gyűlölet szavai tömegpusztító fegyverekké válhattak, mert az emberek magukra csukták az ajtót és hallgattak.

Forrás : MTI

Holokauszt-emléknap ‘

Holokauszt-emléknap   van  ma  a világon.A  zsidók  nemzeti  tragédiája  a Holokauszt.Voltak  más  nemzetek  is  ott,de  a  legtöbbet  a  zsidó  nemzet  szenvedett.A  mai  napig  mély  seb  azoknak  akik  átélték  és    hazajöttek.  Az  elpusztultak  hozzátartozóinak  nagy  fájdalom  emlékezni  erre  a   borzalmas  eseményre.Családok  nem  jöttek  vissza.Mi  lett  volna ,ha  Hitler  győzött  volna? Rossz  rágondolni.Sokan  kételkednek  abban,hogy  volt  Holokauszt , sőt tagadják.Ez  intő  jel,hogy  sok  országban  megerősödött  a  szélsőséges  jobboldal.Aki  nem  élte  át   annak  nehéz  megérteni  a  zsidó  nép  fájdalmát.Még  vannak  életbe  azok  közül  akik  átélték  és  hazajöttek.Ők  az  élő  tanuk.Ez  már  történelem.Mit  tudhatunk  meg  a Holokausztról ?

A holokauszt (a görög ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, t.i. égőáldozat). A szó a Szeptuagintából ered és a héber עוֹלָה ólá-nak („ami felmegy”), azaz a „teljesen elégő áldozat”-nak a tükörfordítása. Zsidó terminusa azonban nem ez, hanem a Soa vagy Soá (‏‏שׁוֹאָה), ami a teljes pusztulást, kiirtást jelenti (jiddis חורבן) Churben).

A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul.

A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: a cigányokat (Porajmos), az oroszokat (különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket (Generalplan Ost), a fogyatékosokat (Aktion T4), a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat vagy Jehova Tanúit. Sok kutató nem veszi bele ezen csoportokat a holokauszt definíciójába, hanem azt a zsidó nép irtásaként határozza meg, A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi.

Tovább : http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt

 

Gyermekkoromba  hallottam  a  Holokausztról  azoktól  akik  hazajöttek.Még  akkor  nehezen  tudtam  megérteni  és  átérezni  a  zsidó  nép  szenvedéseit.Nagyapám  szerint  ez  olyan  volt  mint  a  mohácsi  csata  vagy  a tatárjárás  a  mi  történelmünkben.Azt  is  mondta,hogy  fiatal  korában  átélte  a  trianoni  tragédiát.Volt  amikor  a  Don-kanyari  háborúhoz  hasonlította  a Holokausztot.Mi  történt  Magyarországon ?Ezt  is  sokan  tagadják ‘

1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000 magyar zsidó esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nemzetiszocialisták és magyarországi szövetségeseik által megszervezett deportálásoknak, a magyar hatóságok brutalitásának, a halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek. A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb nemzetiszocialista megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

 

 

Letartóztatott zsidó nők menete a budapesti Wesselényi utcában (1944. október 20./22.)

Cipők a Duna-parton. Emlékmű a pesti Duna-parton, Pauer Gyula és Can Togay alkotása

Tovább : http://hu.wikipedia.org

          Ma  a világon  megemlékeznek  a  Holokausztról.Ezt  teszi  ma  sok  magyar. Bár ne  ismétlődne  meg  sohasem’

Holokauszt-emléknap – Szita Szabolcs: az emberiség szégyenére emlékeztetni kell

Budapest, 2012. január 27., péntek (MTI) – Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés ellen, hogy elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés alkotásban – mondta Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.

A megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek “a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és kényszermunkára szállítottak”, azoknak pedig kötelességük, hogy “felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen”, és hogy bízzanak abban: “egyszer mégiscsak észre tér az ember”, és “nem akarja majd szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni, megsemmisíteni” – fogalmazott.
A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon “hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel.”
Utalt rá, hogy a vagon “a náci korszak egyik jelképe lett”, amely “szörnyűbb, mint a börtön”, s ahol hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és élelem, “csak zárt ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör, levegőtlenség. Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása.”
Mint mondta, a vagon “az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma”, és “azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték”. Hozzátette: a második világháború után “a földkerekségen szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak vagonok; igaziak és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak gyűlölködések, gyilkos indulatok.”
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: “azért gyűltünk össze, hogy (…) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (…) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett”.
Kifejezésre juttatta, hogy “a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon”; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és “megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól”. Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból – állapította meg.
Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja “a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak” – tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon, védettek legyenek “az ordas eszmék ellen”.
Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan “ordas erők”, amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a zsidó emberek “elszántan képesek az önvédelemre”.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: “az ENSZ (…) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését – mindennap és mindenhol.”
Utalt arra, hogy a vészkorszak idején “másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette.”
Mint írta, “ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk – fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket.”
A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok Emlékfalánál.
A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a Holokauszt Emlékközpont előtti téren az Elhurcolt életek című vándorkiállítást, amely február 26-ig lesz látogatható. A vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete Alapítvány, egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás, kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, valamint a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

 

 

 

Holokauszt-emléknap – Megemlékezés a Bundestagban Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2012. január 27., péntek (MTI) – Megemlékezést tartottak a Bundestagban a holokauszt áldozatairól pénteken, az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 67. évfordulóján, a német törvényhozás alsóházában a tekintélyes irodalomkritikus Marcel Reich-Ranicki tartott előadást a varsói gettóból származó emlékei alapján, beszédét a német politikai elit döbbent csenddel fogadta.

 

Holokauszt-emléknap – Fidesz: osztozunk a túlélők fájdalmában Budapest, 2012. január 27., péntek (MTI) – Az Európában egyre erősödő antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben a jelenlegi magyar kormánypárt biztos pontot jelent – közölte a Fidesz pénteken, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az MTI-vel.

Forrás : MTI